Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

bért zeneszerző, a romantikus dalok mestere, a főiskola első zeneszerzéstanára lakott 1853-tól. (Egyébként 1841-től élt Pesten, két évig innen tudósította az Allgemeine Wiener Musikzeitímgot. 1848-ban a pesti neológ zsidótemplom orgonis­tája volt. Számos magyar vonatkozású műve van: tizenkét zenekölteményt írt Visegrádi címmel; to­vábbá improvizációkat Au tombeau du comte Széchenyi címmel, illetve Bajza József versei ha­tására.) Zenei nevezetességgel bír a 10. számú épület is. Itt született Matyéka Károly hegedűs, a Brassói Filharmonikusok Társaságának elnöke (a ház az Úri utca 9. szám alatti épülettel összeépült). A mai iskola helyén (Tárnok utca 9-11.) Ester- házy-palota állt. A telek déli felében a Mária-egy- ház, a Magyboldogasszony- (Mátyás-) templom cintermében - a templom körüli temetőben - a XIV. században egy Szent Lászlóról elnevezett kápolna emelkedett. Meglétéről egy 1334-ben kelt oklevél tanúskodik. A 13. szám alatti modern lakóépület gótikus, üiőfülkés földszintet vesz körül. Az eredeti közép­kori geometrikus festéssel díszített 14. számú ház kis ablaka felett a festett „114”-es házszám az 1750-es átépítésre utal. Szerencse a szerencsét­lenségben: a második világháború harci cselek­ményei közepette súlyosan megrongálódott épü­let középkori falmaradványai is előkerültek, s ezek ismeretében helyreállíthatóvá vált az eredeti, XIV. század végi állapot. Árkádos a földszint, az eme­let lapos téglaíveken nyugszik. A kicsiny Anna utca sarkán a régi városi gyógy­szertár épülete áll, alapjai ennek is középkoriak. Tárnok utcai homlokzatának (18. szám) első eme­letén festett szoborfülke, benne Kovács Margit Madonnája. A ház tulajdonosa 1712-ben Stockher Lőrinc orvos, majd 1745-ben Rettig József gyógy­szerész volt. A késő barokk átépítések nyomát már csak egyetlen ajtókeret őrzi, de az Anna utca felőli homlokzaton még látható egy nagyobb és 62

Next

/
Thumbnails
Contents