Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

tőmester egykori klasszicista lakóházában, a volt Állami Nyomda épületében székelő I. Kerületi Ön- kormányzat (Kapisztrán tér 1. szám).

Az önkormányzat épülete történelmi érdekessé- gű helyen emelkedik: Buda 1686-os ostroma idején itt, az északi várfalnál tört be a felmentő seregekkel Petneházy Dávid, Thököly egykori ezredes kapitánya - most a császár szolgálatában -, s ahogy az egykorú források írják, „oroszlánként” harcolt. Történetét Jókai Mór is feldolgozta. Az utolsó budai basa (1859) című romantikus, meseszerű elbeszélése hiteles képet rajzol a török kézen lévő Budáról, a felszabadító ostrom eseményeiről és Petneházy hősiességéről.

Budavár bevétele című monumentális festményén Benczúr Gyula is megörökítette a vitéz kapitányt, Lotharingiai Károly és Savoyai Eugén fővezérek és más jeles személyiségek társaságában. (Történelmi festészetünk e kiemelkedő alkotása, mely Buda visszafoglalásának 200. évfordulója tiszteletére készült, a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.)

A Kapisztrán térről a Petermann bíró utcán és a Bécsi kapu téren keresztül a Víziváros irányában hagyhatjuk el a Várnegyedet.

Ötödik séta

DÍSZ TÉR - TÁRNOK ÜTCA - BALTA KÖZ - ÚRI ÜTCA (déli vége) - FEHÉRVÁRI KAPÜ

A Víziváros felől a Hunyadi János utcán sétálhatunk fel a Dísz térre, amely központi fekvésénél fogva 1696-ban a Haupt Platz, majd 1728-tól a tér déli végén álló cs. és kir. palotaőrség díszelgéseire való tekintettel a Parade Platz nevet viselte. 1848-49-ben István tér lett, feltehetően a forradalmi eszmékkel szimpatizáló nádor tiszteletére. (A középkorban az itt emelkedő templom védőszentje után Szent György tér volt.)

57