Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

örökség részét képező épületegyüttes legészakibb, a sikló végállomásához legközelebb eső szárnyában helyezkedik el.

Az egykori királyi palota krisztinavárosi tömbjében működik Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár, amelyet gróf Széchényi Ferenc, Széchenyi István apja alapított.

A Szent György tér nyugati oldalán elterülő romterület és a volt Honvédelmi Minisztérium közötti kis utcán kijutunk a Dísz tér déli végéhez. Innen, mielőtt a Kapisztrán térre vezető Tóth Árpád (vagy ismertebb, régebbi nevén Bástya) sétányon elindulnánk, a romterület Krisztinaváros felé eső legkülső pontján, a Fehérvári rondella területén a Lovag és heroldja elnevezésű szoborpár utal Zolnay László művészettörténeti jelentőségű, Zsigmond- kori szoborleletére. Antal Károly szobrászművész alkotása (1983) az egyik legjelentősebb és legépebb darabot, a százszorszépekkel díszített övét viselő lovagot és sisaktartó heroldját ábrázolja.

A középkori lovag emlékétől nem messze, nagyjából szintén a Fehérvári rondella területén egy másik lovag tekint az egykor nyugati irányból érkezett ellenség felé. Görgey Artúr első lovas szobrát eredetileg ifj. Vastagh György mintázta (1935), és a mai Hadtörténeti Múzeum előtti bástyán állt. 1945- ben megsérült, anyagát beolvasztották, talapzatát lebontották. Marton László szobrászművész az eredeti szobor jellegzetességeit figyelembe véve új szobrot készített. Mai helyére 1998-ban állították.

A Tóth Árpád (Bástya) sétány (akkor Bastei Pro- menad) gesztenyefasorát az 1810-es évek vége felé telepítették. Látogatói a mellvédre kikönyökölve a városnak a Gellért-hegytől a János-hegyig terjedő panorámáját 1838 óta élvezhetik.

Néhány szép műalkotásban is gyönyörködhetnek az erre sétálók: Petri Lajos huszáremlékműve az erdélyi, 2-es huszárezred emlékére készült (1934). Erre a konkrétumra a talapzat két oldalán egy-egy dombormű utalt, a szobor megfogalmazása azonban általánosabb érvényű, szimboli52