Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

ereklyéjét - amit Mátyás király magától a török szultántól kapott, és amit a mohácsi vész után Pozsonyba menekítettek - hozzák vissza Budára. A király úgy intézkedett, hogy a szent jobb lábát vágják le, s csak ez kerüljön vissza (a többi maradjon meg a pozsonyiaknak). így is történt, s az ereklyét mindaddig a városházán tisztelhették, amíg II. József be nem záratta a kápolnát (1785). Akkor a Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomba került, ahol ma is a Szent István-kápolnában őrzik.

A kápolna fölé 1718-ban óra- és harangtornyot emeltek, majd az épületet NepauerMáté 1770-74 között az Úri utca felé bővítette. Az itteni oldalbejárat alatt a városháza börtöne volt. Nepauer munkája egyébként az 1769-ben épült lépcsőház is.

Az épület nevezetessége még, hogy 1849 májusában - miután Budavárát az osztrákoktól visszafoglalta, egy hétig itt lakott Görgey Artúr. Buda és Pest egyesítéséig tevékenykedett falai közt a városi közigazgatás, ezután pedig az I. kerületi elöljáróság. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott épületben, helyreállítása után a Budapesti Történeti Múzeum középkori osztályának Vármúzeuma működött, majd a Munkásmozgalmi Múzeum, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Jelenleg a Collegium Budapest - Institut for Advanced Study, az elméleti kérdésekkel foglalkozó nemzetközi kutatóintézet székháza.

A városháza előtt, tulajdonképpen a ház sarkának lemetszésével kialakított fülkében a lándzsás városvédő Athéné üldögél - Carlo Adami luganói születésű szobrász alkotása (1785) -, a térdére támasztott pajzson Buda város címerével (kezéből időnként ellopják a lándzsát...). Athéné kút- szoborként kezdte pályafutását. A városháza előtti kútra (melynek vizét a mai XII., Béla király úton álló Városkútból Chimenti Camicia tervei alapján, Mátyás király megbízásából készített vezeték szállította) 1727-ben Hörger Antal egy Szent Ignác- szobrot faragott. A jezsuita rend feloszlatásakor a

38