Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

esküszegő király, V. László katonái elől Hunyadi László, és - állítólag - 1541-ben ezen a helyen törtek be a török seregek.

Kellemes meglepetés a Halászbástyán látni Sárkányölő Szent György szobrát, amely a Prágában álló mű másolata (1904). Az eredetit, mely a középkori (kora reneszánsz) magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Kolozsvári testvérek, Márton és György készítették (1373). Egyes vélemények szerint Hagy Lajos ajándékaként került Prágába, de lehetséges, hogy Pozsonyszent- györgy templomának főoltárán állt, s a husziták elől menekítették el.

A Mátyás-templom előtti tér a rajta álló pestis emlékszoborról kapta a nevét, amelyet a segítő szentek és a Szentháromság tiszteletére emeltek. A jelenlegi ehelyütt a második szobor, az előző, kisebb, Bernardo Feretti műve, 1700 és 1706 között épült, ma a II. kerületi Zsigmond téren áll. 1710-ben, a második nagy pestisjárvány idején a budai tanács ünnepélyes ígéretet tett a templom főoltáránál, hogy a járvány elmúlása esetén a réginél szebb, nagyobb, monumentális emlékszoborral hálálja meg az égiek közbenjárását.

Zoltán József úgy tudja, hogy mivel a szoborállítás költségei erősen próbára tették a város anyagi erejét, a különböző vétségekért kiszabott úgynevezett büntetéspénzeket a magisztrátus a szoboralap javára félretette. (Rast kocsigyártó például házasságtörésért száz forintot, egy ötvös- és szobrászmester pedig egymás sértegetéséért kettő, illetve három forintot tartozott fizetni.)

1712 és 1714 között el is készült Ungleich Fülöp alkotása. A pillérnyalábot alul a pestisjárványban oltalmazó szentek - Szent Rókus, Szent Kristóf, Szent Sebestyén -, valamint Hepomuki Szent János, Szent József és Szent Ágoston veszik körül. Föléjük Szűz Mária, Keresztelő Szent János és Xa- veri Szent Ferenc alakját állította a mester. A körbefutó párkányokon azonban csak másolataik foglalnak helyet: az eredeti, sérülékeny, színezett,

36