Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

mann bíróról elnevezett kicsi utca a középkori Buda egyik különös eseményére emlékeztet. 1302- ben, amikor a cseh 111. Vencel „ellenkirály és Anjou Károly Róbert között a hatalmi harcok fellángoltak, az utóbbi mellett korteskedő pápai legátus, Boccasini Miklós bíbornok az ellenszegülő budai polgárokat - végső eszközhöz nyúlva - kiátkozta az egyházból. A magyar (budai) papok azonban, felülkerekedvén, a következő évben XI. Benedek néven pápává választott bíborost exkommunikálták. Ebben a zavaros időszakban töltött be bírói posztot Petermann. Az utca egyébként 1686- ban, Buda töröktől való visszafoglalása után, az itt lezajlott súlyos harcokra utalva egy ideig a Vér utcácska nevet viselte...

A Kapisztrán térre kijutva sétánkat balra fordulva, az Országház utcán folytatjuk. Itt minden épület őriz gótikus falmaradványokat, ülőfülkéket, udvaraikon néhol gótikus íveket falaztak be a barokk építőmesterek. Egy-két helyen, például az 5. számú ház Fortuna utca felőli sarkán kisebb falfestéstöredékek is átvészelték a török időket és a második világháborút, amelyek bizony nem kímélték a Várnegyedet sem.

Mindjárt a legelső épületen (a Kapisztrán tér és az Országház utca sarkán), szemmagasságban kis színes kőfigura ötlik a szemünkbe. Melocco Miklós szobrászművész 1977-ben tervezte a védett nevű utca emléktábláját: a fehér fátylas, angyal- szerűen röppenő figurácska romantikus módon falba építve - vagy éppen a falon keresztül kifelé törekedve - jelzi: a (klarissza) apácák története Budavárában egybefonódik a politikával, az országos ügyekkel. Egykori kolostorukat (28. szám, illetve a vele összeépült Úri utca 49. szám alatt - lásd ott is!) a rend megszűnése után Franz Anton Hillebrandt átépítette. Két emelet belmagasságú, copf stílusban kialakított, reprezentatív dísztermében három alkalommal is ülésezett az országgyűlés (1790, 1792, 1807), de itt rendezték a budai „redoute-okat”, maskarás-álarcos, farsangi bá22