Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

1254-ben már készen áll a kolostor, mert - okleveles adatok szerint - itt tartották a Domonkosrendi nagykáptalan gyűlését.

A kolostorhoz 1305-ben újabb épület csatlakozott, melyben főiskola - Studium generale - működött. Mátyás király erre óhajtotta alapozni budai egyetemét, teológiai és filozófiai fakultás létesítésével. Heltai Gáspár krónikájában hosszas leírást szentel a király terveinek. A domonkos kolostor és főiskola területén a török idők után pékséget és élelmiszerraktárát alakítottak ki. 1784-től az utóbbiban iskola nyílt - 1936-ig a tér is róla kapta a nevét -, és fennmaradt másfél évszázadon keresztül, amikor is (1934-ben) Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium néven új helyére, az I., Mészáros utcába költözött.

A XVII. század végén (1688) a Nagyboldogasszony- és a volt domonkos templom közötti területen Kerschensteiner Konrád tervei szerint jezsuita kollégium épült. Iskolaépületükben (tulajdonképpen a rendház földszintjén) gimnáziumot tartottak fenn, amely egészen a rend 1773-ban történt feloszlatásáig működött. 1783-ig papnevelde volt, majd itt helyezték el a királyi kamarát (1784), illetve 1867 után a pénzügyminisztériumot. Az 1944-45-ben kiégett romos épületet átalakítva nyílt meg itt 1976-ban a Hilton szálloda- lánc újabb tagja.

A kapu fölötti cégéréről Vörös Sünnek nevezett ház (Hess András tér 3.) több középkori elődje helyén emelkedik. Az egyik 1395-ben Lackffy István főlovászmesteré lehetett, s talán Hédervári Kont István nádor is itt lakott, akit harminc társával együtt Zsigmond király 1393-ban (a Thuróczy-krónika szerint 1388-ban) hűtlenség vádjával a Szent György téren lefejeztetett. 1760-ban itt, a Vár akkor egyetlen fogadójában tartottak először Budán színielőadásokat. A XVIII. század végén a ház Nepauer Máté építőmester tulajdona (aki a már említett Erdődy-palotán kívül a budai városháza lépcsőházát és nyugati szárnyát, valamint a Vízivárosba

17