Szatmári Gizella: Budavári séták - A mi Budapestünk (Budapest, 2001)

ellenség előtti tiszteletadás jeleként állították fel 1926-ban az Anjou-bástyán az utolsó budai basa, Abdurrahmán síremlékét, leleplezése 1932. szeptember 2-án volt.)

A Táncsics Mihály utca és a Bécsi kapu tér sarkán a kis klasszicista evangélikus templom a millenniumra készült el, az osztrák származású Kallina Mór tervei szerint. (Előkelő belvárosi bérházak, a Budai Vigadó, a Nemzeti Lovarda mellett Kallina tervezte a várbeli honvédelmi minisztérium és a Dísz téri egykori honvéd főparancsnokság épületét is.)

Az evangélikusok Budán legkorábban a Württemberg! születésű, ugyancsak evangélikus vallá- sú Mária Dorottya főhercegasszony védnöksége alatt tarthattak istentiszteletet (1844), a nádori rezidencia földszintjén, a palotában. Az evangélikus gyülekezet, alapítójának tiszteletére, 2001-ben emléktáblát avatott a róla elnevezett belvárosi, Dorottya utca 2. számú háznál.

Első templomukat 1846-ban építette Kimnach Lajos, a Dunára vezető déli fal irányában álló Vízi kapu mellett, a mai Dísz tér déli végén. Amikor a területre a honvéd főparancsnokság igényt támasztott, lebontották (1895), s ennek fejében épülhetett meg a Bécsi kapu téren az új istenháza.

A templom Táncsics Mihály utcai oldalhomlokzatán Sztehlo Gábor lelkész háború alatti és utáni áldozatos gyermekmentő szolgálatának emlékét hirdeti Vígh Tamás domborművé (1986).

Szemben a Magyar Országos Levéltár tornyos neoromán kastélya uralja a teret. 1913 és 1917 között építette Pecz Samu. A lépcsőház színes ólomüveg ablakai magyar városok címereit ábrázolják (Róth Miksától), a freskókon a magyar történelemből vett jeleneteket festett meg Dudits Andor. (A XVI11. században e helyen Hölbling János építőmester háza állt.) Az 1945-ös ostrom során az épület súlyosan megsérült, hasonlóképp 1956- ban is. Jelentős mennyiségű értékes és pótolhatatlan iratanyag, családi levéltárak semmisültek meg.

9