Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

Goneriit a Lear királyban Szigeti Józseffel harminc éven átjátszotta. Min­den szerepében egész életet élt, s hogy teljes öröme legyen benne, mindig az egész darabot tudta, nem csak a saját szerepét. Sanyarú és művelődési lehetőségekben oly szegény gyermekkorát igyeke­zett mielőbb elfelejteni. Az önképzés minden formáját megragadta, olvasott, tanult, nyelveket is, s mikor már tehette, elutazott akár Londonba is, hogy az általa nagyra becsült Ellen Terryt láthassa. Az egyes színészi alakítások oly­kor könyörtelen bírálatában a darab írója iránti feltétlen tisztelete és nagy­rabecsülése jutott kifejezésre. Kritizálhatott, mert „magamagát kritizálja a legkegyetlenebbül" — tartja Szigligeti Ede. Dramaturghoz méltó szakértelem­mel elemezte tanulmányaiban Lady Macbeth, Cleopatra alakját, vagy a Szent- ivánéji álom szerkezetét és jellemábrázolását. Színpadi jelmezeit sokszor maga tervezte, Az ember tragédiájában használtakhoz a színésznőhöz közel álló Feszty Árpád adott ötleteket. (Feszty két portréváltozatot is készített Jászairól, ezek elkészültéről vagy hollétéről azonban nincs tudomásunk.) Jeles­kedett a versmondásban is, számos alkalommal adott önálló estet, különböző jótékony célokra is. Nagy tisztelője volt Petőfinek, akiről ezt írta: „Őt nem lehet elég egyszerűen - nem szavalni! - elmondani”, s ezzel az igen modern felfogással megelőzte korát és kortársait. Minden szilveszterkor felkereste a költő kiskőrösi szülőházát, hogy ott emlékezzék, és alakját versein keresztül felidézze. Szívesen utazott, többször járt Olaszországban is, egy alkalommal Stróbl Alajos szobrászművész, annak Zsófia húga és tanítványai társaságában, akik gyalogosan akartak eljutni Riminiből az Appenineken keresztül Firen­zébe. (Állítólag ez csak az erős akaratú és fizikumú szobrásznak sikerült, a töb­bieknek kordét kellett bérelniük...) Stróbl egyébként Justh Zsigmond megbí­zásából a Médea címszerepében megörökítette Jászait - valójában Médeát mintázta meg, aki történetesen Jászai vonásait viselte. A Médea kellékesládáját, eredeti jelmezeit, Jászai különböző személyes tárgyait, maga tervezte bútorait a Bajor Giziről elnevezett színészmúzeum őrzi. Portrédomborműves emléktáblája — Borbereki Kovács Zoltán alkotá­sa — az V., Magyar utca 34. szám alatt 1948-ban megnyitott színészotthon épületét díszíti. 66

Next

/
Thumbnails
Contents