Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
PRO MEMORIA — emlékjelek: táblák, domborművek, szobrok. Jelentős személyiségek, a szűkebb közösség szempontjából fontos események megörökítésére vállalkoznak, ismereteinket bővítve a múlt értékeinek megbecsülésére tanítanak, példaképet állítanak. Aprócska „túlélés", kacérkodás az örökléttel. Talán jobb sorsuk van, mint a változékonyságukban oly esendő utcaneveknek, melyek közül néhányat a városvezetés által rendeletben rögzített „védettség" sem mentett meg az eltűnéstől. A történeti emlékek megjelölésének szükséges és kívánatos voltáról már a XIX. század első harmadában - a reformkori törekvések részeként - szó esik. Patachich József pestvárosi tanácsnok a Rákos mezején emelkedő úgynevezett Királydomb emlékoszloppal való „kijelöltetését" indítványozza. Egy évtized múlva, 1829-ben Boráros János általános érvénnyel hívja fel a figyelmet a város történelmi emlékeinek megbecsülésére. Arányi Lajos 1854-ben Budavára arra érdemes épületeinek emléktáblával való megjelölését kezdeményezi. A fővárosban jelenleg több száz emléktábla van, domborművesek és csak szövegesek egyaránt, tárgykörük a lehető legváltozatosabb. Ezekből választottunk ki néhányat, amelyek a leginkább tarthatnak számot közérdeklődésre, vagy aktuális évfordulóval kapcsolatosak, esetleg ismeretlen tényekre deríthetnek fényt, vagy újabb összefüggéseket tárnak fel - és mindenképpen hozzájárulnak a nemzeti múlt jobb megismeréséhez. A Magyar Nemzetben megjelent írásokat kisebb változtatásokkal, bővítésekkel adjuk közre. Zsigmond király ajándéka A középkori lovag ábrázatát szerb és magyar nyelvű felirat veszi körül az I., Országház utca 9. számú házon. Szövege Luxemburgi Zsigmond magyar király (és német-római császár) hatalmi politikájára és a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatára utal. A XIV. század vége felé épült egyemeletes palotát Zsigmond király annak idején szövetségesének, Lazarevics István szerb despotának ajándékozta. A tábla - Nebojsa Mitric szerb művész munkája (1987) - ezt a tényt örökíti meg. A despota szó számunkra rossz hangzású, hiszen az elnyomással, parancsuralommal hozzuk összefüggésbe, ám a középkori Balkánon fejedelmet, ural5