Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

gyűlés, amely II. (Vak) Béla idejében játszódik, és az árulók szigorú megbüntetéséről szól. Tervezett Hunyadi-eposzából csak töredékek maradtak, pedig még el is utazott az „alvidékre", hogy az események (a nándorfehérvári ütközet) eredeti környezetével, hangulatával megismerkedhessen. Balladáiban is megjelenik a Hunyadi-család, A legszebb ének Mátyás királyt dicsőíti. írt idil- leket (Vértesi vadászat), legendákat (Szűz Margit álma), meséket, általánosan értelmezhető tanulságokkal, illetve kora irodalmi életének egyes jelenségeire vonatkozó kritikai észrevételekkel, sőt politikai epigrammákat is. Az 1836-ban kiadott Czuczor poétái munkái indexre is került, mivel szerelmi tárgyú népdalok is vannak benne, sőt: szerzőjük Pesten világi ruhában jár, a színházat, kaszinót látogatja. Ezért „minden betűje előleges szerzetbeli cenzúra alá kívántatott” - emlékezik Toldy Ferenc. Czuczor ekkor álnevek alatt írt. 1837-ben vissza kellett térnie Pannonhalmára (akkor: Szentmártonba). Ezután a győri líceumban tanár, majd onnan is visszahívják. 1842-től kap engedélyt bármely nyilvános állás betöltésére.

Népdalait megzenésítették, ismert dallamokra énekelték. Az 1834-ben kiadott „érzékeny és víg dalok gyűjteménye" két dalolt versét közli. 1860-ban és 63-ban két további költeményének megzenésítésére pályázatot ír ki a Nemzeti Zenede.

A Múzeum körúti emléktáblán a felirat ítélőszék előtt című versének egy szakasza: „Hogy hazámat ne szeressem / A bitorlót meg ne vessem-. / Hatalom nem teheti!” Ezt valóban nem tehette meg a hatalom, de azt igen, hogy Riadó című verséért, mely 1848. december 21-én jelent meg Kossuth Hírlapjában „hat év vasban töltendő várfogságra" ítélje! A vád szerint „fegyveres lázadásra uszított"! S valóban: „Tiporva szent jogunk, szent harccal ójuk azt / Pusztítsa fegyverünk a fejedelmi gazt” - írja. így aztán a Tudós Társaság - az Akadémia - rendes tagját, a magyar nyelv szótárán dolgozó bencés szerzetest 1849. január 18-án elfogták, s az Újépületbe, később Kufsteinbe vitték. „A vas folytonosan nyomja, mondhatni senyveszti karomat s lábamat” — írja Toldy Ferencnek (levelezésüket 1984-ben adta ki Naday Károly és Sáfrán Györgyi). Nagy társadalmi nyomásra 1851. májusában kiengedik. Bilincsei a Kisfaludy Társaság ereklyetárába kerültek. Újult erővel dolgozik, 1852-ben A magyar szóértelmezés és szóelemzés címmel már előadást tart az Akadémián. A magyar nyelv szótárát azonban a társszerző, Fogarasi János fejezi be, Czuczor 1866-ban a kolera áldozata lesz.

48