Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
táblán az országgyűlési napló cenzori engedély nélküli kinyomtatásáért perbe fogott férfiú lelki nagyságát is méltatja: „Őt minden elhagyá, / Az ember, a világ; / Csaknem maga maradt, / Mint téli fán az ág. // I...I De az nem tartja őt; / Megy a szép vágy után / S még soknak élete, / Menik meg csolnakán/.’’ A költeményt először a Pesti Magyar Színház előadásán hallhatta a közönség, mégpedig Laborfalvi Róza előadásában, 1838. április 27-én. A táblát kezdetben a Duna-parti korzóra szánták, a régi hajóhíd felé vezető lépcső falába, végül - 1905-ben — mégis jelenlegi helyére került, kissé a ferencesek embermentő tevékenységére is emlékeztetve. („Az invalidusok épületében sok ezer kapott menedéket, a vármegye háza s a Ferenciek kolostora is tömve volt" — írta naplójában Wesselényi.) A „fölséges néphymnus” zeneszerzője 1835-ben adja hírül a Honművéiz című lap „Hangászat" rovata, hogy Chopin e-moll zongoraversenyét „fortepiánón játszá a' több ízben jeles tehetségéről dicsért Erkel úr, a budai színház karmestere". Erkel úr ekkor huszonöt éves de „jeles tehetségét" jól ismeri már a kolozsvári zeneértő közönség. „Ott tanultam legtöbbet (t. i. Kolozsváron) — írja később -, ott lelkesítettek s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét." Egész életében ez a cél vezeti-, elkötelezi magát a nemzeti opera megteremtésére. A (dal)színház mindennapjaiban való tevékeny részvétel mellett az alkotó munka válik a legfontosabbá, előadóművészi pályafutása egyre jobban háttérbe szorul. 1838-ban a Pesti Magyar Színház - a későbbi Nemzeti Színház - operatársulatának első karmestere lesz. Fontos feladatának tartja, hogy társulatának rangját a korábbinál nagyobb létszámú zenekar felállításával, önálló repertoár kidolgozásával a német színház szakmai szintjére emelje (rövid ideig ott is működött). A magyar történelémből - Könyves Kálmán idejéből - meríti az „első magyar szomorú opera”, a Bátori Mária cselekményét (1840). A kolozsvári években gyűjtött erdélyi magyar népdalok sajátosságai — ritmusuk, szerkezetük, dallamviláguk — jelennek meg itt. Feldolgozza a Rákóczi-nóta dallamait, s művét Liszt Ferencnek ajánlja. Berlioz ennek alapján komponálja a Rákóczi- indulót. (A francia mester állítólag e nóta hallatán tette fel a meghökkentő kérdést: Hát van magyar zene??) 1844. január 27-én volt a Hunyadi Lá&zló 37
