Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ A főhercegnő emléktáblája

AZ UTCA NÉVADÓJA

MÁRIA DOROTTYA

1797- 1855

JÓZSEF NÁDOR HITVESE, MAGYARORSZÁG UTOLSÓ NÁDORNÉJA.

A MAGYAROK FELEJTHETETLEN JÓTEVŐJE

MARIA DOROTHEA

1797 - 1855

DIE NAMENSGEBERIN DER STRASSE

PALATIN JOSEFS GEMAHLIN DIE LETZTE PALATINISSA VON UNGARN DIE UNVERGESSENE WOHLTÄTERIN DER UNGARN

Dorottyának be kellett illeszkednie egy számára ismeretlen eszméktől forrongó ország mindennapjaiba - a magyarok a társadalmi, politikai, gazdasági élet valamennyi területén változásokra, reformokra vágytak. Ezek teljesítésére irányuló küzdelmükben mindig mellettük állt a nádor, a király helytartója, ezt azonban a bécsi udvar nem nézte jó szemmel: József, bár kegyvesztetté nem vált, különös támogatást vagy rokonszenvet nem élvezett. Hogy is ne - hiszen például, amikor 1809-ben a Napóleon hadai elől Ferenc császár (és király) Tatára menekül, így kezdi az ország népéhez intézett szónoklatát. „Magyarok vagyunk! Kik mennél nagyobb bennük a bizodalom, annál többet cselekszünk..."

Harmadik felesége, Dorottya is úgy érezte, ha Magyarországon él, az ország nyelvét bírnia, szokásait követnie kell. 1826-ban már magyarul mondta el újévi köszöntőjét, magyarul üdvözölte az országgyűlés küldöttségét. Gyakran

25