Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Kelemen Láizló vitte őzínre hazánkban először a Rómeó és Júliái

majd a Rómeó és Júlia - az első magyar Shakespeare-előadás továbbá egy Voltaire-színmű is népes közönséget vonzott. Kazinczy a Hamlet fordítását szerette volna bemutatni, de erre nem került sor. Nagy sikerrel játszották azonban Szentjóbi Szabó László Mátyás királyról szóló hazafias töltetű színművét. (A szerző a Martinovics-per egyik vádlottjaként várfogságot szenvedett, és 1795-ben Kufsteinban halt meg.) A társulatot vezető Kelemen László kisebb karakterszerepeket alakított, családjának nőtagjai is felléptek. Kelemen később színművek fordításával is szolgálta a magyar nyelvet és a közönség érdeklődését. A játékszíni társaság tagjai közül Moór Anna és a hősszerelmes Láng János Ádám nevét jegyezte fel a színháztörténet.

1800. március 8-án a Várszínház falai közt hangzik fel Haydn Teremtés című oratóriuma a szerző jelenlétében, ugyanezen év május 7-én Beethoven zongorázik a nádorné születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen. „A művész a Forte pianon való mesterséges jádzása által mindenkinek magára vonta figyelmességét" — írta az egykori kritikus.

22