Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ A falon átröppenő apáca klarissza apácák, a „Szegény Úrnők", elfoglalták budai házukat a Kapisztrán tér sarkán. Ez egy kisebb gótikus palota volt, melynek tulajdonjoga már a török hódoltság előtt is a rendet illette. (Óbudán, a Duna-parton is volt mo­nostoruk, még Nagy Lajos király anyja, Erzsébet alapította. Gyógyszerészettel is foglalkoztak, és volt közöttük író, műfordító, sőt festőművész is.) Csáky Franciska apátnő és nővéreinek menetét trombitások és dobosok mu­zsikája kísérte új otthonába. A magas rangú védnöknőt Löffelholz generális özvegye képviselte. A nővérek — csupán negyvenen voltak — kontemplativ, szemlélődő, nyugodt, békés életmódjukat, melynek keretében nagy valószínű­séggel leányneveléssel is foglalkoztak, 1782-ig folytathatták, amikor is II. József, a „kalapos király” rendjüket feloszlatta, vagyonukat elkobozta. A rend birto­kában levő szent ereklyék a ferencesek közeli templomában leltek öröknek vélt nyugodalmat, az épületben pedig az országgyűlést, később a levéltárat he­lyezték el. (Utóbbi közel másfél évszázad múlva, 1926-ban költözött csak el, amikor új székházuk elkészült.) A megszentelt falak több ízben láttak magas rangú vendégeket. 1791-ben itt zajlott Sándor Lipót nádor pest megyei főispáni beiktatási ünnepsége. '9

Next

/
Thumbnails
Contents