Szatmári Gizella: Emlékjelek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
1736 ÁPRILIS 4-EN A BUDAI VAR TERÜLETÉN VÉGEZTÉK' KI A BÉKÉSI JOBBÁGY FELKELÉS VEZETŐIT JOVANOVICS SZECED1NAC PERO SZERB HATARÖRKAP1TANYT ES TÁRSAIT 4. AnPMJIA (736 TOHUHE y ByZIMMCKOJ TBPTABM noryBibEHE cy boté ycTAHKA BEKELL1KHX KMETOBA CPnCKH rPAHMHAPCKH KAE1ETAH CEEEXIHHALI JOBAHOBlAh CA ÜPyrOBMMA 1986. BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA ■ Véró ve&zedelme felgyújtották. Egy évvel később a környező falvakkal (Békés, Karcag, Öcsöd, Sarkad, Doboz, Vésztő) együtt, Szegedinác Péróval szövetséget kötve indultak harcba uraikkal, érdekeikért. Felhívásuk kezdő sorai mintegy összefoglalják törekvéseiket: „...mi is igaz kurucok vagyunk, azért minden félelmet félretéve özvegyekért, árvákért, s nemes vallásunkért most szolgáljunk!" A magukat Rákóczi híveinek valló s hűségére esküt tevő felkelők 1735. április 27-én gyülekeztek utoljára Békésszentandráson, hogy néhány nap múlva meginduljanak Gyula, illetve Arad várának bevételére. Majdnem tragikomikus, hogy a „nagyságos fejedelem”, akit visszahívnak Rodostóból, „kevéssel azelőtt nagypénteken, április 8-án elvétetett e múlandó világból" — ahogy Békéscsaba történetének leírásában erről szó esik. A csabaiak úgy tudják, „a rácok vallási szabadságukban megsértve" lázadtak fel, ezért evangélikus hívő soraikhoz nem csatlakozott. A felkelés alig 13 napig tartott. Klósz Mátyás alispán maga köré gyűjtötte a megyei hajdúkat, a környékbeli uradalmak fegyverforgató embereit, sőt - mint a kancellárhoz írt jelentéséből kitűnik ...az aradi rácság eljővén, kérésemre ment 8-dik Maji étszaka azon kóborlók ellen....'' s másnap, május 9-én, Erdőhegy Körös menti településnél Pérót s a lázadókat meg is verték, több mint ötszáz embert megöltek. A foglyokat Budára szállították. <5
