Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

■ Tízszintes panelház a Káposztásmegyeri lakótelep első üteméből

minimális szállítási költsége komoly érv volt a káposztásmegyeri helyszín mellett. A pályázat alapjául az a „sejtrendszerű" paneles tervcsalád szolgált, amelyet a TTI a dunakeszi házgyár számára fejlesztett ki. A két első helyen díjazott terv tömör, urbánus megoldást javasolt, lineáris szerkezettel, amelyben a központ közintézményei és a lakóterületek közvetlenül kapcsolódnak. Az I. díjas terv (Callmeyer Ferenc, Tenke Tibor, Mester Árpád, Környe Tibor, TTI-Buváti) alapgondolata hasonlít a párhuzamosan készülő Újpalotai lakótelep koncepciójához, de amíg ott tengelykereszt, itt L alakú kettős sáv szervezi a városrészt. Az 1967-es pályázat eredményét annak idején úgy értékelték, hogy döntő fordulatot hozott a várostervezésben. A tervezők elképzelései azonban csak Újpalotán váltak valóra. A Tenke—Mester páros 1973-ban elkészítette Káposztásmegyer részletes rendezési tervét, azután sokáig nem történt semmi. Mire a városrész építése újra napirendre került, fordulat zajlott le építészetünkben: Magyarországon átsöpört a posztmodern divatja. A korábbi, terv fölött eljárt az idő. Tenke meghalt, Mester Árpádot és a Buvátit a Lakóterv váltotta fel a fővárosi lakótelepek tervezésében. Káposztásmegyert végül egy generációval fiatalabb építészek építették meg a „még városia72