Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)
a lakók önrendelkezési jogát hiányolta, illetve a spontán változások lehetőségét firtatta. „A vároiépítéi ma már többre nem vállalkozhat, mint hogy a települések fő struktúráját - a területi éó hálózati jellegűeket - megalkossa, melyek között a tánadalomnak kell a maga létorganizmuiát kialakítani. Kérdés azonban, hogy Újpalota nagyvonalú városszobra, zárt struktúrájú rendszere, mely az összes kommunikációs kapcsolatát csupán egyetlen hálózaton (tengelykereszt) keresztül bonyolítja le, tudja-e majd követni a fejlődéssel jelentkező változó társadalmi igényeket. Képes lesz-e önmagán annyit alakítani, mint amennyit kényszerültek és tudtak Budapest régebbi városrészei, átvéve a változásoknak megfelelően különböző szerepköröket. Újpalota egy adott pillanatra terveződön; mi tesz a rengeteg óvoda sorsa, ha egyszer kiöregszik a város? és egy »közlekedési zsinóron« lógó lakótelep képes lesz-e szervesen beágyazódni Budapest struktúrájába?" Káposztásmegyer A Pest északi határában fekvő Káposztásmegyer a legnagyobb s egyben a legutolsó házgyári lakótelep: az állami lakásépítés hattyúdala. Tulajdonképpen torzó maradt, hiszen a háromszáz hektáros területen húszezer lakást akartak építeni, de 1984—90 között csak 7900 lakás valósult meg: az első ütem teljes egészében, valamint a második ütem negyede. A második ütem három tömbjének, továbbá a negyed városközpontjának megépítése a rendszerváltozás miatt elmaradt. Az Újpesttől északra fekvő, a Szilas-patak, a szobi vasútvonal, a főváros határa és a káposztásmegyeri vízmű által övezett üres területet már évtizedekkel korábban lakótelep építésére szemelték ki. Jó klímája, sík, ligetes felszíne, a vízművek közelsége szinte predesztinálta arra, hogy lakóterületként használják. Egyetlen hátránya, hogy rendkívül messze esik a város- központtól, és nem kapcsolódott a város közlekedési hálózatához. Ezért megvalósítását az észak—déli gyorsvasút kiépítéséhez kötötték. 1967-ben országos pályázatot írtak ki a káposztásmegyeri lakótelep megtervezésére. Akkortájt döntöttek a 111. sz. házgyár indításáról, és helyét Dunakeszi alatt, vagyis a tervezési terület közvetlen közelében jelölték ki. A házgyári elemek 7'
