Ferkai András: Lakótelepek - A mi Budapestünk (Budapest, 2005)

tízemeletes sávházat, tizenhat emeletes pontházat és ugyancsak tizenhat emeletes „kövér" tömbházat. Alaptípusnak a sávház számított, a tömbházakat az Etele út mellé csoportosították, a pontházakból pedig hármat-hármat a sávházak mellé helyeztek. A telep fő tengelye az osztott pályás, gyalogos sétányokkal és üzletsorokkal kísért Etele út lett (bár ezt a kiemelt szerepet forgalmi igények nem indokolták), a városrész központját az Etele és Tétényi út találkozásánál jelölték ki. A központ kelet-nyugati sávja mellett egy 12 hektá­ros terület beépítetlen maradt, mert alatta vannak az Erzsébet sósfürdő forrás- kútjai. Itt pótolták az építkezés miatt megszűnő sportpályákat, nagyobb részén pedig pihenőparkot alakítottak ki. A telep sávházait merev geometriai rendbe állították, hol az utcával párhuzamosan, hol merőlegesen, ferde utcáknál fű- részfogasan. A magasházak és a környező családiházas beépítés közé kerültek a kommunális épületek (összesen négy iskola, öt óvoda és hat bölcsőde építését tervezték). Az új lakóépületeket a (csúnya szakkifejezéssel) „benapozás" és a kivitelezés kényelmes organizációja (vagyis a bőséges felvonulási terület és a darupálya) miatt egymástól távol helyezték el. így alakult ki a kelenföldi lakótelep igen laza, ma már helypazarlónak érzett beépítése. „A tervezők le­vegői beépítéire i a nagy tömegek jó arányú kompozíciójára törekedtek. A paneled épületek kiaé túldimenzionált, monoton jellegét toronyházak bontják meg” - értékelte jóindulatú kritikával a hetvenes évek tudósítója. A Kelenföldi lakótelep lakó- és kommunális épületeit nagyrészt a buda­pesti 1. sz. Házépítő Kombinát termékeiből állították össze. Az első fővárosi házgyár létesítéséről 1962-ben született döntés, technológiáját a Szovjetunió­ból importálták. A nagypaneles rendszert a Békásmegyeri lakótelepen akarták először alkalmazni, de a minisztérium az utolsó pillanatban későbbre halasz­totta annak építését, és Kelenföldet vette előre. A TT1 tervezőinek roham­munkában kellett új típustervet kidolgozniuk, mert a békásmegyeri négy- és nyolcszintes házak nem feleltek meg a kelenföldi rendezési tervnek. A tíz la­kószintes sávházak programterve öt hét alatt, kiviteli tervei négy hónap alatt készültek el (építész: Csordás Tibor és Árkai István, statikus: Gilyén Jenő). Hat háromfogatú szekcióból állnak: az A szekcióban két kétszobás és egy há­romszobás lakással, a B szekcióban két háromszobás és egy másfél szobás la­kással. Az átlagos lakás-alapterület 55,2 m2. Mindegyik lakáshoz beépített szekrény, beépített konyha és belső fekvésű, mesterséges szellőzésű fürdő­64

Next

/
Thumbnails
Contents