Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

nek (hiszek a magam módján) pasztorizációja tekintetében. Az üdvösség elnyerésében ugyanis döntő jelentőségű az egyházhoz tartozás, miként Szent Cyprianus (1258) leszögezte-, extra Cccleiiam nulla iáim (nincs üdvösség az Egyházon kívül). Mint ahogyan a majdani templom is - a prímás szavai szerint: „hirdesse a Szenteken keresztül Isten mindenhatóságát, s a magyarság jövőjébe vetett hitünket".

A békásmegyeri templom nem akart sem posztmodern, sem organikus, sem jurta lenni - foglalta össze elveit az építész -, hanem a XIII. századot kívánta idézni, „a mai kor nyelvén". A négyzetes alaprajz fölé a romanika csürlős tetőzete borul a négy sarokponton letámasztva, amiként —értelmezte művét Csaba László — az egyház is tanításában fundamentumaira, a négy evangéliumra alapoz. A liturgikus teret a kelet-nyugati átlóra szerkesztette, az oltár a nyugati szögletben áll. A háromszögű oldalfalakról indított négy, lendületesen magasba törő, romboid felületű, nyitott fedélszékéi, ragasztott fa tető- szerkezet „emelkedett" teret zár. Különösen azért, mert a két bejárati főhomlokzat nem tömör, hanem üvegfalú.

A statikus tervező Horváth Z. Kálmán volt, a díszítő fafaragás Kopp Judit, a keresztút mozaikképei Pleidel János, a kereszt Sikota Győző munkája. Az alapkövet Poggi vatikáni nuncius áldotta meg 1985 októberében, az elkészült templomot pedig már Paskai László, az új esztergomi érsek szentelte fel 1987 szeptemberében.

A romanikára utaló, bár némi stílustöréssel timpanonos lezárású, bélletes- lépcsőzetes kapuk feliratai: Venite adoremus, In cruce salus (Jöjjetek, imádjuk, Keresztben az üdv).

(Csaba László munkája az utóbbi évtizedek hazai templomépítészetében mérföldkőnek számító Bükk hegységbeli Cserépváralján épült templom (1959-61). Közösen készítették Cs. Juhász Sárával az 1990-es évek elején a csepeli Béke téren álló Szent József Otthon kápolnájának terveit, a statikus Csurda Zsolt volt. A kápolna oltárképét és a keresztútját a neves egyházművész, Prokop Péter festette.)

73