Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
Páduai Szent Antal-plébániatemplom és ferences rendház, 1934 II. kerület, Pasaréti út 137. „Ve&zély tűnik, izükiég múlik / Pádudban ezt hirdetik" (Népének) A ferences hagyományt követő, a templomtest oldalán elhelyezett — alul hasáb alakú, felül két hengertagból szerkesztett — torony magasan nyúlik fel a Pasaréten, az 1930-as évek modern, hazai (villa)építészete szempontjából is fontos övezetben. Az alapító P. Schrotty Pál Margit körúti plébános, az első házfőnök pedig Bóhnert Valérián volt. A tervezési munka 1931-ben kezdődött. A fiatal Rimanóczy Gyula (1903—58) templomtervét 1933 nyarán vitatta meg Petrovácz Gyula építész elnökletével a főváros törvényhatóságának magasépítési ügyosztálya. A tervet nem fogadta osztatlan lelkesedés. A jegyzőkönyvben rögzített vélemények szerint: „A tervezett kőburkolat nagyon sivár. Térhatása a tervnek nincs. A torony a vertikális motívummal és az aljában elhelyezett szoborral [Somló Sári: A kereszt súlya alatt összeroskadt Krisztus] olyan, mint egy téglafelvonó. Az egész megoldás nem illik a villakörzetbe. Ebből a szempontból már a városmajori templom is szerencsétlen, de ez még rádupláz'';....ez a stílus ... nem harmóniát, de kakofóniát teremt". Az építész a toronylanterna karcsú íveinek motívumát megismétli a három- tengelyes keleti homlokzati főbejáraton (a portikuszon). A háromhajós, vasbeton keretrendszerű (szerkezettervező: Simkovics Lajos és Váradi Szabó Lajos) csarnoktemplom félköríves záródású, megemelt szentélyét árkádsoros, rejtett felsővilágítású körüljáró bővíti. Az északi mellékhajóhoz négy kápolna csatlakozik. A kortárs kritikus, Brestyánszky Tibor építész kiemelte a rendház és a templomépület értelmes összekapcsolását; a klauzúra mellett a külvilággal való szükséges érintkezés helyes építészeti megoldását, a kényelemnek a rend szelleme által megengedett szerény formáit. Hangsúlyozta: az egyház, a nyugati keresztény szellem nem kényszerült „a formalizmus ortodox cikornyái mögé", dogmáinak eleven erejét, Róma szellemének rugalmasságát bizonyítja, hogy „világnézete a legújabb kor szellemét reprezentáló modern építést" befogadta. Az Istennek bemutatott áldozat és igéinek hirdetése - megtestesülése