Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

pedig az orgonakarzat összetett pillérpárja jelöli ki a centrum térhatárát. A főapszist az oratórium, valamint a sekrestye fogja közre, ezek továbbvezetnek a volt rendházépületbe. (Bővítését 1936-ben tervezte meg Lauber László és Nyíri István.) A carrarrai márványból faragott főoltárt a Rózsafüzér királynéja- szoborral Möller István, a „keresztház" jobb oldalában álló Szent Margit- és a bal oldali Szent Domonkos-oltárt Petrovácz Gyula tervezte.

A mellékoltárok mögött a hármasablakokkal megnyitott csúcsíves falazatot Kontuly Béla nagyméretű freskói díszítik: a két szent apoteózisa (1942—43). A montázs jellegű művek a szentek életéből vett jelentekből állnak össze. A Domonkos-kompozíció csúcsán a művész a hitszónokok rendje (Ordc Praedicatorum) alapítójának, Szent Domonkosnak egy kései legendájából vett eseményt örökített meg: Szűz Mária beavatja a rózsafüzér (olvasó) titkaiba. (Az épületben 1997-ben pusztított tűzvész ezekben is nagy kárt tett, restaurálása a mai napig várat magára.) Figyelemre méltóak a templom üvegablakai is a hét szentség, valamint az ó- és újszövetségi történetek ábrázolásaival (Róth Miksa alkotásai).

Negyvenévi kényszerű szünet után 1989-től ismét a domonkos szerzetesek látják el a templom szolgálatát.

A templom nagyméretű, fából faragott golgotakeresztje (1930) 11. János Pál első, 1991-es magyarországi látogatásakor a pápa Hősök terén bemutatott szentmiséjén volt felállítva.

Hitből imádkozunk, ha Krisztusban elmélyedünk. Ezt tesszük a Szent Olvasóban — vallja Prohászka Ottokár. A pápa a Raarium Virginii Mariae (Szűz Mária rózsafüzére) című apostoli levelében a 2002 októbere és 2003 októbere közötti időre meghirdette a megújított, további hittitkokkal bővített Rózsafüzér (Szent Olvasó) évét.

34