Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

■ A budape&ti központi oltár-esyeóület érme, előlapján a templom, hátlapján az Úijjelmutató

trónol az örökimádatra elhelyezett oltáriszentség (euchariiztia). Az eucha- risztiával jelölt valóság alapja az utolsó vacsora, mindenekelőtt Lukács evangéliuma (Lk 22,19—20). Ott Jézus saját „testét" és „vérét” adja a kenyér és a bor alakjában. A kenyér és a bor színei alatt az átváltoztatás során minden szentmiseáldozatban jelenvalóvá lesz Krisztus teste és vére, „amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára” (Mt 26,28). (Más templomokban az oltáriszentség csak a szentmisén az úrfelmutatáskor, valamint szentségimádáskor látható.)

Vaszary Kolos hercegprímás képviseletében Kohl Medárd püspök 1908. szeptember 8-án, kisasszony napján szentelte fel a templomot.

Az 1956-os forradalom harci cselekményei súlyos károkat okoztak a templom üvegablakaiban, homlokzati tornyában és az aljában kiképzett emlékcsarnokban. A homlokzatot szépen felújították, az emlékhelyeket azonban csak részben állították helyre.

A Magyar Építészeti Múzeum őriz Róth Miksa elpusztult üvegablakainak tervei közül kettőt — Kapisztrán Szent János megáldoztatja Hunyadi Jánost (1909), felirata: Aki eszi az én testemet örök élete vagyon és én feltámasztom őt az utolsó napon. János [ev.1 VI. 59.; Evangélista Szent János megáldoztatja Szűz Máriát (1908), felirata: Aki eszi az én testemet én bennem lakozik és én őbenne. János [ev.] VI. 57.

3<