Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

lefedése háló- és csillagboltozat kombinációjából áll össze. Az apszis két ol­dalán az oratóriumokat találjuk, ezekhez nyolcszögű lépcsőtoronypár vezet fel. A belsők gazdag iparművészeti munkáit az időszak legjobbjai jegyzik: a két- és háromosztatú, mérműves lándzsaablakok színes üvegeit Róth Miksa, Walther Gida és Palka József készítette, a fémmunkákat (négyezeti koronacsillár) Jung­fer Gyula végezte, a famunkák, a polgármesteri stallum Lingel Károly mun­kája, az orgonát Országh Sándor és fia műhelye építette. Az evangélista szimbólumokkal keretezett kerámia rózsaablak fölött, a ki­rálygalérián Magyarország védasszonya, Szűz Mária, balján Szent István, jobb­ján Szent László Zsolnay-féle pirogránitból készült szobra áll (Köllő Miklós alkotásai). Fönt az oromzatban, a három karéjjal bővített háromszögmezőben a kegyelem trónusa (Gnademtuhí) látható: a trónon ülő Atyaisten a kereszt­re feszített Krisztust tartja maga előtt, fölöttük lebeg a Szentlélek galambja. Az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet-szobor Kiss György műve. A baldachi- nos főkapu és a mellékbejáratok lunettáinak ábrázolásai: középen Erzsébet szentté avatása utáni felemeltetése (elevatiója). Baloldalt az okos és a balga szüzek példázata figyelmeztet: .... az ajtó bezárult... Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, sem a napot, sem az órát" (Mt 25,10—13). A balga szüzek nem gondoskodtak olajról a lámpásukba, és ezért lemaradtak a mennyegző- ről (az örök életről). Jobboldalt: Erzsébet alamizsnát oszt. A hazai neogótika egyik utolsó nagy alkotásának homlokzata előtt áll Damkó József Szent Erzsébet-szobra, felirata-. Szegények Anyja védd a legnagyobb szegényt Magyar Hazánkat AD MCMXXX1. A műemléktemplom külsejének restaurálása államalapításunk millenniu­mára, a 2000. évben fejeződött be. 23

Next

/
Thumbnails
Contents