Prakfalvi Endre: Római katolikus templomok az egyesített fővárosban - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

Kívülről közelíthetjük meg a szentély és az enyhe kiülésű kereszthajtó alatt található, romanizáló, kockafejezetes oszlopokkal tagolt, T alaprajzú, három­három hajós altemplomot. Ez a néhány éve felújított épületrész Szent Adalbert prágai püspökről, „Magyarország apostoláról", a főegyházmegye védőszent­jéről kapta „címét”, titulusát. Ő keresztelte meg az államalapító Istvánt, s 997- ben halt vértanúhalált mint a pogány poroszok hittérítője. A középkori, román formákat eleveníti fel a főhajó támaszrendszerének négy pár bimbós-leveles fejezetű, erőteljes, kör keresztmetszetű oszlopa, a négye- zet összetett pillérei, a keresztboltozatok vagy a külsőn a kereszthajó orom­falait díszítő, lépcsőzetes vakárkádsor. A mintegy 67 méter magas lépcsőtor­nyok által közrefogott homlokzati, csürlős-sisakos harangtorony azonban össze­tett, „kevert” (eklektikus) formákat mutat. A honfoglalás millenniumának évé­ben (1896) a historizmus szemléletmódján át visszatekintő egykori méltató így írt: „Igen kedvező arányokat mutat a sóskúti kőből és sajtolt téglából ké­szített külső felépítmény, melynek finom érzéssel tagozott román stílű alakjai ■ A portikusz 10

Next

/
Thumbnails
Contents