Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ A budai Vár nyugatról. Ismeretien német mester fametszete

sek érték. A helyreállításnál a kúpos vastagítást visszabontották, újrafalazták, felső lezáródásánál szecessziós víztoronyelemeket alkalmaztak. Az 1945-ös ostrom ismét romba döntötte a tornyot, csak 1951-ben kezdődött meg régészeti feltárást követő helyreállítása Gerő László vezetésével. Megmaradt részéről lefejtették a klinkertégla burkolatot, a torony magjának feltárása szenzációs meglepetést tartogatott: belsejében függőleges középkori magot találtak. A kúpos kiszélesítéshez valószínűleg az a felismerés vezetett, hogy a budai Vár legsebezhetőbb, legalacsonyabb védvonala volt a déli, Gellérthegy felőli oldal, nem véletlen, hogy valamennyi ostromnál ebből az irányból támadták meg és foglalták el.

A múlt század ötvenes éveinek műemléki helyreállítása során egy tiszta, a rekonstrukció elveit nem titkoló változatot valósítottak meg. A kváderkövekből épült falrész kiegészítését horony és téglasáv választja el. A torony fejrészének helyreállításánál mintául Vajdahunyad várának tornya szolgált.

A torony belsejében csigalépcső vezet a lőrésekkel tagolt, zsindellyel fedett konzolos erkélyre. Itt forgatta Várkonyi Zoltán a múlt század hatvanas éveiben Jókai Mór A kő&zívű ember tjiai című regényéből készült filmváltozatának ostromjeleneteit.

74