Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ A peiti Városháza. Franz Xaver Sandmann színezett litográfiaja Rudolf Alt rajza nyomán

Császár Malom —1890 stb.) igen tűzveszélyes üzemeknek bizonyultak. A rendszeres tűzfigyelés egyre fontosabbá vált. Ennek pesti bázisai a városháza tornyában és a Terézvárosi plébániatemplom tornyában kialakított őrhelyek voltak. Az egyre „magasodó” pesti városrész lassan-lassan alkalmatlanná tette a terézvárosi őrhelyet, mivel onnan egyre kevéssé volt áttekinthető a felügyelt terület. A Pesti Városháza tornyának szerepe ekkor felértékelődött. A négyfős tűzfigyelö őrséget 1871-ben távíró-berendezéssel kötötték össze a József-, Teréz- és Ferencvárosi tűzfelvigyázókkal, illetve tűzőrökkel. A korabeli szabályzat szerint: „Minden kiütött tűz Pesten a városház tornyáról, Budán és külvárosiban a plébániák toronyőrei által harangkondítással jelezendő. Pesten a Belvárosban 1 ütés, a Ferencvárosban 2, a Józsefvárosban 3, a Lipótvárosban 4, a Terézvárosban 5, a sorompón kívül, vagy a budai részen keletkezett tüzeknél 6 ütés."

1897 októberében a tűzőrséget áthelyezték a városháza tornyából az újjáépített budavári Nagyboldogasszony-plébániatemplom (Mátyás-templom) tornyába, ahol 1911-ig működött.

72