Szablyár Péter: Toronymagasan - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
Borzongva láthattuk 2001. szeptember 11-én a világ egyik legmagasabb toronypárjának összeomlását. Az építők kedvét ez sem vette el: helyükre újabb tornyokat terveznek. Az alkotó ember számára folyamatos kihívást jelent az új anyagok megjelenése és a régiekben rejlő lehetőségek határainak meghaladása. Jelenleg a földön hatvankétezer toronyház-felhőkarcoló áll, számuk évről-évre nő. Az amerikai (New York-i, chicagói, bostoni, philadelphiai) felhőkarcolók építéstechnológiája, szerkezeti megoldásai, forradalmi léptékváltása természetesen ismertté vált az európai és a hazai műépítészek körében is. Azok a körülmények és feltételek hiányoztak azonban a „vén Európában" — és még fokozottabban Magyarországon —, amelyek az Újvilágban szinte varázsütésre emelték az egyre magasabb tornyokat, az üzlet- és lakóházakat. Nem volt olyan mértékű a tőkekoncentráció, nem alakultak ki az iparágakat magukba olvasztó vállalat- és bankcsoportok, nem volt szükség egy vállalatbirodalom „mindenek felett állását" kifejező monumentalitásra. Nem alakult ki az építési telkek minimalizálásához vezető intenzív telekspekuláció sem, A XX. század első felének hazai építészei ennek ellenére őszinte csodálattal szemlélték a tengerentúli felhőkarcoló-építési hullámot, az útleírások, filmek, a képes újságok riportjai pedig az ország lakossága előtt is ismertté, sőt az Egyesült Államok - és általa a szabadság - szimbólumaivá is tették ezeket az épületeket. A hazai építészekre hatott a németországi „Hochhausfieber" is, az 1914-es építési szabályzat azonban — 25 méteres megengedett párkánymagasságával — szárnyát szegte az égbe törő elképzeléseknek. A konzervatív építészek a liberális várospolitika anarchisztikus jelképeinek, a radikális fiatal építészek viszont a jövő kihívásának, a korszerűség megtestesítőinek tekintették a felhőkarcolókat. így jelenhetett meg a Tér é& Forma építészeti folyóirat fejlécén fővárosunk első két virtuális felhőkarcolója a Szent István- bazilika és az Iparművészeti Múzeum kontúrjai között... Építészeink virtuóz terveket készítettek. Ilyen volt a mai Corvin Áruház telkére tervezett Újságpalota Skutetzky Sándor rajzasztaláról 1912-ben; az 1926-os tervpályázatra érkezett két pályamű, amelyek közül az egyiket az Árkay dinasztia legifjabb tagja — Bertalan —, a másikat Gregersen Hugó dolgozta ki a Gerbaud-ház tömbjének helyére képzelt épületre. Árkay irodaháza a modern //
