Boros Géza: Szoborpark - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

37- A néphatalom hőseinek emlékhelye (Kalló Viktor, 1983)

A munkásmozgalmi jelképklisékkel díszített, húsz méter széles, domborműves emlékfal a Köztársaság téren az „ellenforradalom mártírjainak" emelt emlékmű bővítéseként készült. Már az 1960-ban felállított szobor esetében problémaként merült fel a néphatalom védelmében elesett mártírok nevesítése, de akkor még nem dőlt el, hogy minden mártír nevét feltüntessék-e, vagy csak a pártház védelmében elesettek nevét. Az utóbbiak nevét később egy feliratos emléktáblán örökítették meg, de mivel nem volt eléggé reprezentatív a koszorúzáshoz, egy kiegészítő, a neveket is feltüntető emlékfal építését határozták el. Az emlékhelybővítés a Skoda Lajos építész tervezte nagyszabású térfelújítás részeként valósult meg.

38 . Az ellenforradalom mártírjainak emlékműve (Kalló Viktor, i960)

Az 56-os forradalom kommunista áldozatai emlékének megörökítése az 1955 óta napirenden lévő Nagy halottak emlékhely e-tervbői vált ki, dilemma volt ugyanis, hogy az újdonsült mártíroknak a tervezett munkásmozgalmi mauzóleum részeként vagy külön emeljenek-e mementót. Végül az önálló emlékmű mellett döntöttek, felállítási helyéül pedig az „ellenforradalom" leginkább ri- tualizálható helyszínét, a Köztársaság teret választották (ahol a pártház ostromakor a feldühödött tömeg karhatalmistákat lincselt meg). Az 1957-ben kiírt, nagy szobrászi érdeklődés mellett lezajlott pályázatot Kalló Viktor nyerte meg. A halálba rogyó munkáskolosszus (egykori felirata szerint A magyar dolgozó nép szabadságáért elesett mártírok emlékműve) 1960-ra készült el. „A szobrászat történetében ritka pillanat, hogy időben ennyire közel kerüljön egymáshoz a történelmi mozzanat és emlékmű-általánosítása. És ritka az olyan megoldás, amely egyetlen alakba sűríti a halálra sebzett és a győzni tudó munkást, a bukásában is óriási, a konszolidált hatalom pozíciójából megformált erőt" - írta a műről Aradi Nóra. „A megrendelők meg voltak elégedve — emlékszik vissza az alkotó. — Ez nem egy torzulásmentes, szabályos kompozíció, ezt nem lehetett magas talapzatra tenni, viszont el kellett választani a nézőtől, mert közelről torz, otromba. Azért került ilyen nagy, lapos talapzatra, mert akkor az emberek ott benn egy ilyen szigeten voltak, körülvéve az ellenségtől. Első alkalommal, amikor kulisszapróbát csináltunk, tízméteresre akarták a szobrot, alig lehetett őket lebeszélni. Én 2,6 méteresre terveztem,