Boros Géza: Szoborpark - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
25- Münnich Ferenc-szobor (Kiss István, 1986) Münnich Ferenc szintén a munkásmozgalom vezető alakja volt. Aktív szerepet vállalt az 56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásban. Munkásságáért kétszer is megkapta a legmagasabb nemzetközi kommunista elismerést, a Lenin-rendet. A szobrot Münnich születése centenáriumán állították fel a kormányzati negyed közepén, a Néphadsereg (ma Honvéd) téren. Az utcakövekből épített emelvényre helyezett figura az egyik kezét üdvözlésre lendíti, a másikkal egy asztalra támaszkodik, amelynek a lábait eredetileg lő- szeres ládák alkották. Wehner Tibor elemzése szerint a mű tipikus példája annak, „ahogy egy bizonyos, a hetvenes évek elején kialakult, akkor még eredetinek és újító szelleműnek látszó forma hivatalos stílussá, unos-untalan alkalmazott sablonná válik. Varga Imre nevéhez fűződött annak az emlékműtípusnak a kidolgozása, amelyen a történelmi figurák lelépnek magas emelvényeikről, közelebb kerülnek a néző járószintjéhez, léptékük az életnagysághoz közelít. Ezt az újfajta »hitelességet« erősítik bizonyos, a hagyományos emlékmű kellékeitől idegen, környezetjelölő — többnyire szimbolikus (például a történelmi szerepet idéző) — tárgyi rekvizitumok. Kiss István is ezt a sémát vette át, ámde minden eredetiség, plasztikai gondolat nélkül. A korántsem karizmatikus kisugárzású és jellegtelen külsejű Münnichet érdektelenül mintázott, kifejezéstelen figura jeleníti meg, a lőszeres ládák pedig abszurd környezetét adják a banktisztviselőre emlékeztető öltönyös figurának." A szobrot 1990. március 21-én a Magyar Október Párt aktivistái Krassó György vezetésével vörösre mázolták, majd ledöntötték. A „csizmákat" később ellopták, ezért áll most Münnich a Szoborparkban megcsonkítva, térdig betonba ágyazva. A szobordöntők ellen rongálás miatt bírósági eljárás indult, az ügyészség kötelezni kívánta az elkövetőket a helyreállítás költségének a megtérítésére, de a bíróság — hangsúlyozva, hogy a jövőben gátat kell vetni az ilyen önkényes cselekedeteknek — a társadalomra való veszélyesség hiányára hivatkozva bűncselekményt nem állapított meg. 26 . Chlepkó Ede-mellszobor (Szabó György, 1980) A kispesti tér (korábban Sztálin tér) 1962-től viselte a munkásmozgalom régi harcosának a nevét. Chlepkó 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója volt, a Tanácsköztársaság bukása után emigrált, börtönben 36
