Boros Géza: Szoborpark - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

■ Ki&tjaludi Strobl Ziigmond: A szovjetmagyar barátság emlékműve. 195 6

badító, a szocializmus építésében segítséget nyújtó Szovjetuniónak. A szobrot nem sokkal a felavatása után, a forradalom napjaiban ledöntötték. A forradalom leverését követően felmerült, hogy az emlékművet vidéken állítsák fel, de végül visszatették az eredeti helyére.

A rusztikusán faragott mészkő emlékmű a Thököly út mentén, a Szitakötő utcai parkban állt. A jellegtelen alkotás egy szétnyíló kőfalból kilépett, életnagyságú munkásfigurát ábrázol. A falon lévő három kőkonzol a párt-, a tanácsi és a tömegszervezetek koszorúinak az elhelyezésére szolgált. Semmilyen attribútum vagy felirat nem utal az emlékmű jellegére. A pályázati felkérésben még egy új munkásmozgalmi emlékműről volt szó, az avatásra szóló meghívóban azonban már felszabadulási emlékműnek titulálták (és hogy a zavar fokozódjon: augusztus 20-a alkalmából leplezték le). Legjobb, ha a Népszabadság korabeli tudósítására hagyatkoznunk, amely szerint az emlékművet „Zugló munkásmozgalmi harcosainak, mártírjainak, a névtelen hősöknek állították, akik életüket áldozták a fasizmus ellen vívott harcban". A szobrot 1991 késő őszén ismeretlenek ledöntötték. (A fej összetört, a jelenlegi rekonstrukció.) A falra vörös festékkel mázolt felirat nyoma még mindig kiveFelszabadulási emlékmű (Kiss István, 1971)

21