N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
Budapest föld alatti csodáinak zömét sem a város lakói, sem az évente ide látogató több millió turista nem ismeri. A főváros területén található kőzetekben évmilliók alatt kialakult természetes üregeket a városlakó ember saját igényei szerint bővítette, alakította. A természetes és mesterséges üregek szövevénye, a kőboltozatok szorításába zárt hajdani patakmedrek, csatornák, a felszín alá rejtett hatalmas víztárolók „ballonjai" mind-mind különleges élményt nyújtanak. A következőkben végigvezetjük olvasóinkat a budai városrész föld alatti világának jelentősebb helyszínein. (A sorozatban 1992-ben megjelent Budai barlangok című kötet, Adamkó Péter, Dénes György és Leél-Őssy Szabolcs munkája legjelentősebb nagybarlangjainkat már bemutatta, ezek leírását nem ismételjük meg.) Nem titkolt vágyunk, hogy a szervezett vagy egyéni városnéző séták programjaiban virtuális föld alatti sétánk állomásai minél előbb szerepeljenek. Tartsanak velünk, fedezzük fel együtt a föld alatti Budát! A Remetei-szurdok Budapest közigazgatási határának északnyugati csücskében, a búcsújáró helyként ismert Máriaremete (ma Pesthidegkút) közelében alakította ki a Nagykovácsi-medencéből áttörő Nagy Ördög-árok patakja a Remete-szurdokot, a fővárosiak kedvelt kirándulóhelyét. A földtörténeti középkorban képződött (triász korú) úgynevezett dachsteini mészkőben lemélyült szurdokvölgy ma már a Duna-lpoly Nemzeti Park Budai Tájvédelmi Körzetének egyik fokozottan védett területe, földtani és barlangtani emlékei mellett különlegesen gazdag flórája (több mint 500 faj) teszi nevezetessé. A szurdok északi, meredek, sziklás oldalában ma 12 természetes üreget ismerünk. Annak ellenére, hogy a barlangok tudományos kutatása már a XIX. század végén megindult (Lóczy Lajos, 1877; Kadic Ottokár, 1913; Kormos Tivadar— Lambrecht Kálmán, 1914) és a XX. század során is folytatódott (Vértes László, Bálint Béla, Gábori Miklós, Káldy Adrien, Mihalkovszky Mária, 1949; Gáboriné Csánk Veronika, 1969), a terület barlangjainak rendszerező felmérésére csak az 1970-es években került sor. 5
