N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)
(kevesen gondolnák, hogy a krisztinavárosi bejárat 6, i méterrel magasabb a Clark Ádám térinél!). A patkó formájú alagútszelvény 82-100 centiméter vastag téglafalazatát két méter magasságig vakolták, az 1930-as években végrehajtott rekonstrukció során három méter magasságig mészkő lapokkal borították. A hat méter széles úttest kezdetben fakockákkal volt burkolva, ezt később — a megnövekedett forgalom miatt — kiskockakőre, majd aszfaltburkolatra cserélték. A háború utáni jelentősebb helyreállítási munkálatokat 1949-ben végezték el az Alagútban, átfogó felújítására csak a hetvenes évek elején került sor. Mai csempeburkolatát az 1972-73. évi felújítás alkalmával kapta, a munkát egy osztrák cég végezte. Az 1960-as évektől fokozatosan növekedő gépkocsiáradat a csúcsforgalmi órákban egyre elviselhetetlenebbé tette az Alagút levegőjét. Ekkor - a korábban kiépített víztelenítőtárók bővítésével, illetve felújításával és az Alagút középső részén kialakított két szellőzőgépházzal - mesterséges szellőző- rendszert telepítettek az Alagút északi oldalára. Ez a forgalom mértékének és a felszíni széljárás változásának megfelelően felszíni levegőt juttat az Alagútba, amely a Clark Ádám tér vagy az Alagút utca felé távozva átöblíti az üreget. A műszaki beavatkozás jelentős javulást hozott, ennek ellenére a bejáratoknál kétnyelvű táblák figyelmeztetnek arra, hogy a gyalogos áthaladás árthat az egészségnek. A Sárosfürdőtől a Szent Gellért térig A Szent Gellért tér nagy forgalmú villamosmegállóiban várakozók figyelmét ugyan megosztja a nemrégen felállított - a városnak hátát mutató - Szent István-szobor (Kő Pál alkotása) és a második világháború előtti helyére visszakerült monumentális kőkereszt, mégis: valósággal vonzza tekintetünket a Szent Iván-barlang bejáratának roppant boltíve. Nevét a középkorban arról az Iván nevű remetéről kapta, aki a mondák szerint a közeli meleg források vizével gyógyította a betegeket. A nagy bejárati nyílású barlang ősidők óta menedéket nyújtott az embernek. A római kori Contra Aquincum helyén létrejött Pest (A Gellért-hegyet ekkor Pest-hegynek hívták) dunai átkelőhely volt. Budai oldalát „Kisebb 40
