N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

■ Hajdani oltára barlans bejárati termében

korban feltörő meleg vizek oldották ki, felső szakaszai átnyúlnak a hárs-hegyi homokkőbe is. Formájára főként az egymáshoz kapcsolódó gömbfülkék sora jellemző. A vízszintes járatokhoz meredek, nehezen vagy csak technikai eszközök segítségével járható aknák csatlakoznak. A falakat helyenként kalcit, borsókő, karfiol-, valamint cseppkőképződmények és vöröses-sárgás színű borsókő bevonatok díszítik. Néhány helyen hematit- és limonittartalmú vasérctelepek nyomai láthatók. A barlang jellegét a Nagy lépcsőktől beljebb a középkori ércbányászat jellegzetes vésőnyomai, lépcsői határozzák meg.

A barlang Bátori László pálos szerzetes nevét viseli, aki a hagyomány szerint 1437-től 1457-ig itt remetéskedett. Egyes kutatók a fejedelmi család sarjaként említik, más források szerint egy nyírbátori polgárcsaládból származott. Vitathatatlan tény, hogy Bátori bibliamásoló volt a budaszentlőrinci kolostorban. Itt magyar nyelven bibliamagyarázatot írt, amely állítólag Mátyás király világhírű könyvtárába került, és később eltűnt. Egyes kutatók a Jordánszky- kódexet, mások a Kulcsár- vagy Döbrentei-kódexet is Bátori munkájának tartják.

A barlang feltárása és az előterében végzett ásatások leletanyaga alapján üregeit és előterét már a neolitikum óta ismerte és használta az ember. A fo21