N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

tér környékén, amelyet azonban újra és újra fel kellett építeniük az erődített határt, a limest érő folyamatos támadások miatt. A 330-as években alakították ki a legnagyobb és legkorszerűbb erődítményt, amely már a korábbitól keletre, egészen a Duna partjáig húzódott. Aquincum egy időben Pannónia provincia keleti részének fővárosa volt. Határai azonban sosem estek egybe a táboréival: a katonai telep körül egész város létesült, fogadókkal, műhelyekkel, iparteleppel, a katonák családjának lakóházaival. Ettől a canabae- tól (a légiós tábor körüli bódévárostól) északra, mintegy két kilométerre épült fel a polgárváros. Ezt idézi ma az Aquincumi Múzeum és a romkert.

Korántsem véletlen, bár fölöttébb igazságtalan, hogy míg a kevésbé jelentős településből, az aquincumi polgárvárosból legalább az alapfalak megmaradtak - hiszen sosem épült rá új városszövet, és harminchektárnyi területének négyötöde még mindig kutatásra vár —, a jóval pompásabb katonavárost egy hiányos puzzle formájában örököltük meg. Óbudának ez a része, a Flórián tér környéke mindig is a legsűrűbben lakott vidék volt, így a feltárásokra csak az építkezések teremtettek apropót, a fellelt romok bemutatására pedig — ha egyáltalán — csak a föld alatt nyílt mód.

A légió II. Adiutrix hajdani bázisa mára az óbudai pincékbe, alagsorokba, aluljárókba költözött. Az egyes részletek legfeljebb térképpel a kézben állnak össze hozzávetőleges egésszé. Különösen, hogy mára a helyreállított romok is tovább romlottak. A nagyobb együtteseket nagyon nehéz megközelíteni, a kisebbek alig-alig értelmezhetők.

Pedig rendkívüli diadal volt az 1980-as évek elején, hogy a legnagyobb összefüggő épületmaradványt, a thermae malőréit az Árpád híd terveinek módosítása árán sikerült bemutathatóvá tenni. Az úgynevezett nagy fürdő első helyisége még 1778-ban, egy meszesgödör ásása közben került elő. Nagy szenzációt keltett, még Mária Terézia is felfigyelt rá: az ő segítségével emeltek védőépületet a romok fölé a mai Flórián téren. 1930-ban egy hideg vizű medencét találtak, amelyet föld alatti múzeumként a fölé épült lakóház pinceterében mutattak be. 1962-ben, a Kórház utca 7. szám alatti lakóépület építésekor rábukkantak a fürdő keleti traktusára, amelyet úgy tettek látogathatóvá, hogy a hétemeletes házat lábakra emelték. Az Árpád híd lehajtójának kialakításakor aztán összeállt a kép: kiderült, hogy a Budapest területén ismert tizennyolc római kori fürdő legpompásabbikát rejti a Flórián tér mélye. Hajdan

16