N. Kósa Judit - Szablyár Péter: Föld alatti Buda - A mi Budapestünk (Budapest, 2007)

Egy 1879-ben végzett összesítés alapján az ördög-árki katasztrófa teljes kárösszege 3113 024 forint 90 krajcár volt (közel tízszerese az 1873-ban megelőzésre előirányzott összegnek).

Az Ördög-árok katasztrófája a néhány éve tevékenykedő közmunkatanács első nagy kudarca volt, melyet a következőképpen magyaráztak: „a csatorna a Vérmezőn létező nyílt árokkal nem lévén még összekötve, a János hídnál fenntartott beömlő nyíláson át a hegyekről lesöpört hordalék az árok Hor- váth-kerti részének oldalfalaiból kirántott nehéz fedkövek a csatorna belsejébe rohamos erővel behajtattak. Ez nem történt volna, ha az árok a Vérmezőn a nyílt árokkal már összekötve és a köztük tervezett anyagszedő akna már kiépítve lett volna..." Ez az összeköttetetés 1876 júniusában - a katasztrófa egyéves évfordulóján - készült el, a „kőfogó gödörrel" együtt. A nyílt árok most már a Szent János hídig betölthető volt. Ettől kezdve csak az 1838-ban állított, majd 1877-ben Jámborfi Ferenc budai polgár által megújított Nepo- muki Szent János-szobor idézte fel a hajdani Ördög-árok nyomvonalát, illetve itteni hídját a vízen járók védőszentjéről elnevezett kis téren. (Az 1950-es években eltávolított, erősen megrongálódott szobor másolatát a közelmúltban állították fel eredeti helye közelében.)

1878 májusában elkészült a Városmajorig terjedő szakasz befedése. Az akkor már száz éve közparknak (korabeli nevén Stadt-MayerhoO kiépített terület addig nem tölthette be méltón rendeltetését a közepén folydogáló, poshadt vizű Ördög-árok és a XIX. század elején kialakított vurstli miatt. Az Ördög-árok bebol- tozását az 1910-es évek végén - részben orosz hadifoglyok közreműködésével - befejezték. Az 1923-ban épült városmajori kis templomot követte az 1933—35-ben (Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján) épült nagy templom és a harangtorony. A nagy tömegű vasbeton harangtornyot a beboltozott Ördög-árok miatt kellett „külön” telepíteni a templomtól, egy hangulatos árkádsorral összekötve.

1945 januárjában, Budapest ostromának kilátástalan, utolsó szakaszában az Ördög-árok a hadtörténetbe is beírta a nevét. Január közepén - a Buda elfoglalásáért vívott elkeseredett harc befejező szakaszában - a Vannay riadózászlóalj az Ördög-árkon keresztül jutott egy felrobbantandó szovjet lőszerraktár közelébe.

A minden oldalról körülzárt budai Várban február 11-ére már tarthatatlanná vált a védők helyzete, ezért a német és a magyar parancsnokság - élén

12