Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
kubusból áll. A magasabb tömböt erősen kiugró vasbetonlemez tető fedi, az alacsonyabb tömb tetőteraszos. Az épület karakterét a vízszintes vonalak és két anyag: a műkő, illetve a vöröstégla burkolat határozta meg. Az emeletes részen még a téglaburkolat is vízszintesen tagolt (úgynevezett csorbázott felület): minden második téglasort visszahúztak, így a téglafal az árnyékhatás miatt csíkosnak tűnik. Ez a puritán hangvétel meghökkentően modernnek tűnhetett a Pasarét stukkódíszes neobarokk villái között. A tégla-kő kombináció, a határozott vízszintes vonalak akár az amerikai Frank Lloyd Wright prériházainak hatására is utalhatnának, de a tömeg tájba lépcsőzése itt hiányzik. A környezettől elváló masszív tömbök inkább Árkay bécsi mesterét, Peter Behrenst idézik, akinek mesteriskolájába 1925-26-ban járt a bécsi Művészeti Akadémián. Behrens — ahogyan ezt Csáki Tamás tanulmányában találóan kimutatja — mindegyik korszakában az épület tömegkompozíciójával indította a tervezést, az alaprajz csak utána következett. Tanítványait is rászoktatta arra, hogy először durva tömegvázlatokat készítsenek szénnel, modelleket agyagból vagy gipszből, s ha elég jónak, kellően monumentálisnak érzik a tömeget, akkor térjenek át a funkciók kiosztására, az alaprajz és a homlokzat megformálásra. Árkay egész életében ezt a tervezési módszert követte. A Burchard-Bélaváry-villánál az egyszerű tömegformákhoz dekoratív részletek tartoznak. A kapu csíkozott díszítése, a belső ajtók tört vonalú osztása és a hall falépcsőjének hasonló korlátja a német expresszionizmus, illetve a francia art déco cikcakkos motívumait idézik. A villa - Árkay Bertalan két másik lakóházával (XII., Alma utca 2/C és XI., Diószegi utca 54.) együtt - bekerült egy holland kiadású nemzetközi válogatásba, és így a modern magyar építészet hírnöke lett a nagyvilágban. Az épület ma óvodaként működik. (Micsoda véletlen! Az építtető Erzsébet nevű lánya honosította meg Magyarországon a Montessori-módszert 1927-ben nyitott óvodájában.) Az átalakítások, emeletráépítés ellenére még fölismerhető a ház, sőt néhány eredeti részlet is megmaradt benne. A másik családi ház a Gellért-hegy nyugati lejtőjén (XI., Somlói út 54.) épült 1928-ban, és elkészültekor ugyancsak feltűnő épület lehetett. A párkány nélküli kockaházat özvegy Varga Boldizsárné és Halápy Jenő építtette családja számára. Halápy tanárember volt, 1925-ben a Gyáli úti polgári iskola igazgatója, később tanfelügyelő. Tabáni Jenő álnéven novellái és versei jelentek 8
