Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
archív fénykép - szükséges ahhoz, hogy felismerjünk egy-egy átalakítottleromlott épületet, hogy felidézzük hajdani fényét. Azt is célomnak tekintem, hogy bemutassam, milyen sokrétű Budapest modern építészete, hányféle felfogás, ízlés és divat fedezhető fel röpke tizenöt esztendejének termésében. Merthogy nem hosszabb időszakról van szó. Igaz, hogy a racionális modern építészet kezdete nálunk is a tízes évekre tehető, de a háború előtti, nemzetközi szinten is jelentős modern törekvéseket félbeszakította az 1918—19-es forradalmakra következő reakció. A húszas évek erősen konzervatív politikája - azon túl, hogy emigrációba szorította az avantgárdot - késleltette az új építészet kibontakozását. Az áttörést a húszas évek végére tehetjük, és még 1943-ban is épültek modern házak Budapesten. A könyv anyagát épülettípusok szerint csoportosítottam, de a kronológia szempontja a csoportokon belül, sőt valamennyire közöttük is érvényesül. Családi házak, villák A főváros első modern villáját Forbát Alfréd (1897—1971) tervei szerint építették a Gellérthegyen (XI., Kelenhegyi út 46/B) 1924-ben. A Münchenben végzett építész 1921-22-ben a Bauhaus igazgatójának, Walter Gropiusnak az irodájában dolgozott Weimarban, és jelentős szerepe volt az 1922-ben tervezett Bauhaus-lakótelep típusházcsaládjának kidolgozásában. A hazalátogató fiatal építészt a szülővárosából, Pécsről származó sörgyári igazgató, Szegő Pál egy már félig álló lakóház áttervezésére kérte fel. Forbát egyszerű, magas tetős házat tervezett, de kívül sima, dörzsölt kavicsvakolatos homlokzattal, a belső tereket pedig a Bauhaus falfestőműhelyének vezetőjével, Flinnerk Scheper- rel festtette ki. Sajnos a villát a háborús sérülések és a hatvanas évek barbár átépítései felismerhetetlenné tették: eredeti térrendszere elpusztult, homlokzatai teljesen megváltoztak. A Szegő-házat időben követő két modern családi ház egyike sem a Bauhaus szellemiségét képviselte. A húszas évek végének fiatal magyar építészei szélesebb körben tájékozódtak. Az építészdinasztia sarjaként született Árkay Bertalan (1901—71) például „római iskolásként" ismert, mert 1928-ban elnyerte a kultuszminisztérium ösztöndíját a római Collegium Hungaricumba, és valóban hatott rá az olasz Novecento klasszicizáló modernsége. A Pasarét fölötti domboldalon 1927-ben 6
