Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

tész-Egylet nagypályázatán aranyéremmel kitüntetett uszodatervét fejlesztette tovább. Az elliptikus ívű vasbeton tartókkal fedett csarnok, a tribünök és a közlekedési rendszer már ebben a legelső változatban kialakult, csak az épület tömege egyszerűsödött, architektúrája nemesedett a továbbtervezés során. A ma már a tervezője nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (XIII., Margitsziget) 1929-30 folyamán épült fel. Az építész mellett feltétlenül említést érdemel a vasbeton szerkezet tervezője, Gergely Jenő, és a számos technikai problémát kiválóan megoldó, rutinos építési vállalkozó, Sorg Antal. A fedett uszodától északra 1937-38-ban épült az új szabályoknak megfelelő ötvenméteres versenyuszoda, két oldalán lelátókkal, valamint a plasztikusan megformált vasbeton ugrótorony, a 20x1; méteres ugrómedencével (építész Csonka Ferenc, statikus Csonka Pál). Ezt az együttest bővítették egy újabb ötvenméteres úszómedencével, és korszerűsítették az ugrómedence átépítésével 2006-ban, amikor Magyarország fogadta az úszó Európa-baj- nokságot (tervező Pálfy Sándor és Keller Ferenc).

A Sportuszoda ma már a Margitsziget elválaszthatatlan része. Szépen tagolt tömegével, barátságos klinkertégla felületeivel a sziget meghatározó eleme

■ A margitszigeti Sportuszoda csarnoka az 1930-as években

51