Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)
hával, a középső főzőfülkés, de nagyobb szobával és nagyobb beépített szekrénnyel. A szobáknak faltól falig érő acél sávablaka van, az északi fekvés miatt a mellvéd belső síkján (!) vezetett faredőnnyel. A fürdőszobákban minden beépített, nyomógombbal működik, tükrös és krómozott, Kozma kedvenc cinó- ber-fekete-fehér-szürke színösszeállításával. A homlokzat ugyancsak nagyvonalú és elegáns: vízszintes tagolását a fekete üveggel osztott cinóber színű acél sávablakok és a rózsaszínű ruskicai márvánnyal burkolt parapetek adják. A földszint fekete üveglábazatos, krómozott üzletportáljai átfordulnak a visszahúzott kapubejárat előtti fedett térbe, melynek padlója és fala is márvány burkolatú. A kapu mögött kicsi, de igényes előcsarnok: átlósan rakott fekete-fehér sakktábla mintás padlóval, fehér márvány, illetve vörös kerámia falburkolattal, egyedi lámpákkal és ajtókkal, gyönyörű, üvegmellvédes lépcsővel. A főbejáratot kiemelő kerámia cégér, Kovács Margit munkája, az utcanév eredetére utal („A régi posta házhoz"). A viszonylag jó állapotban megmaradt műemlék épületből egyetlen részlet vált láthatatlanná. A kapualjban jobbra egy telefonfülke volt. Üvegezett ajtaja ma is megvan, de a falát burkoló színes üvegmozaik — mintha Piet Mondrian tervezte volna — elpusztult, vagy talán most is ott rejlik a rákerült burkolat alatt... A harmincas évek közepétől egyre több igényes, modern bérház, ahogyan annak idején nevezték „bérpalota” épült. Különösen nagyobb iparvállalatok nyugdíjpénztárai, bankok és takarékpénztárak vállalkoztak luxusbérházak építésére, amit jó befektetésnek, egyben a cég reklámjának tekintettek. Ilyen volt többek között a Bauxit Ipari Rt. (V., Kossuth tér 18., Preisich és Vadász, Wellisch Andor, 1937), az Alföldi Cukorgyár (XIII., Pozsonyi út 38—40., Hofstátter és Domány, 1936) és a Mez Rt. (V., Petőfi Sándor utca 12., Gerlóczy Gedeon, 1941-43) bérpalotája. E műfaj egyik legmutatósabb példáját a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára építtette Budán, a II., Margit körút 15—17. szám alatt. Tervezője a Hofstátter és Domány cég. Hofstátter Béla (1891—1944) a budapesti Műegyetem elvégzése után nyitotta magánirodáját, és bérházak, bérvillák tervezésére szakosodott. Domány Ferenccel (1899-1939) 1936-ban társult. Domány a Műegyetemen HültI Dezső tanítványa volt, de diplomát végül Berlin-Charlottenburgban szerzett. 1925-33 között Berlinben dolgozott, ahol több szálloda, irodaház és sportépület tervezésében vett részt. Közös munkáik közül kiemelkedik az Alföldi Cukorgyár említett bérháza és a Lloyd 40
