Ferkai András: Modern házak - A mi Budapestünk (Budapest, 2009)

vélekedést egyébként a közölt fényképek maguk cáfolják, hiszen jól látszik, hogy a külső vízelvezető csatorna üstje a párkánytól legföljebb fél méterrel van lejjebb. A ház tehát a főváros legelső modern épületei közé tartozik, de az akkor már formálódó kánonnak nem teljesen felelt meg. „A korszerű gondoláimé- neteken felépülő egészhez sajnálatos módon olyan apróságok fűződnek- írta a modern építészetért elszántan küzdő lapszerkesztő, Bierbauer Virgil —, amelyek az egészet kedvezőtlen módon befolyásolják, amelyek kiesnek a modem elgondolásból: részben a közelmúlt romantikájának utolsó marad­ványai. részben a megszokás rabságának sajátos tünetei. Ilyeneket látunk a terraszra nyúló stilizált kakasdísszel ékes. ismeretlen célú vasívben. Még kiütközőbb - bizonyára a kivitelező iparosok hibája - a terraszpil- lérek sablonos lábazata és párkányzata. Bántón és fájón szólalnak meg ezek a részletek s megrontják örömünket. Vannak, akik az ablakzsalukat is kifogásolják, a magunk részéről úgy találjuk, hogy célszerű, bevált szerkezetek, s így miért ne volnának alkalmazhatók? Kevésbé értünk egyet a szinte rögtönzött üvegmarkizzal [előtetővel], - a terraszon romantikus kovácsmunka, itt megtervezetlen rész!" Valóban romantiká­ról és rögtönzésről volt itt szó? Ha megismerjük Lessner gondolkodását, kiderül, hogy nem. Lessner Manó (1884-1944) Kós Károly és Kozma Lajos kortársa, utóbbinak osztálytársa is Győrben. Diplomáját a müncheni Technische Hochschulén kapta 1906-ban. 1919-ben a Tanácsköztársaság kinevezte a Múzeumi és Művészeti Direktórium tagjának, ahol többek között a minőség érdekében bevezeten­dő cenzúrával és a városképet zavaró épületek kényszerbontásával rémiszt­gette az építésztársadalmat. A Tanácsköztársaság bukása után kizárták a Mérnök- és Építész-Egyletből, és a Mérnöki Kamara sem vette föl tagjai közé, vagyis saját nevén nem tervezhetett. A húszas évek elején Meller Dezső iro­dájában dolgozott, később Széllé Kálmánnal társult, akire igen nagy hatást gyakorolt (Szőnyi István zebegényi műteremházát Lessner formáival, szinte barátja emlékére tervezte 1960-ban). Nagyon kevés munkája valósult meg (egy présház Zalaegerszeg mellett, egy másik Badacsonyban, gyermeküdü­lő Keszthelyen és egy villa a Rózsadombon, az Eszter utcában), de terveinek többsége igen érdekes. Szokatlan tömegformájukkal, esetlegesnek tűnő, olykor 10

Next

/
Thumbnails
Contents