Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
■ Rétfalvi Sándor: Pilinszky János síremléke Ferenctől (F 22/1), valamint Lükő Gáboré Varga Zoltántól (K 33/1). Szabó Iván műveiből megemlítjük a Hont- (F 25) és a Réti- (F 25), Koczogh András alkotásai közül pedig a Cserés- (F 36/1) és a Koczogh-síremléket (F 6/15) mint a fából faragott temetői szobrok kiváló példáit. 1972-ben avatták fel Nagy Sándor művét, Váci Mihály attraktív síremlékét (F 6/3), amelynek másodpéldánya néhány évvel később agrártörténeti emlékműként került köztérre Nyíregyházán, újabb példát szolgáltatva arra, hogy mennyire megkérdőjelezhető a síremlék személyhez kötöttsége, mennyire képlékeny az emlékművek, illetve a síremlékek műfaja közötti határ, s hogy milyen lényeges a sírfeliratok szerepe. Kő Pál nevéhez olyan jelentős funerális alkotások fűződnek, mint a Ráday Imre sírjára került Lear-színész (F 25), Kovái Lőrinc síremléke a Rákoskeresztúri temetőben, vagy Reich Károly kétalakos, felavatása után egy évvel tönkretett és ellopott farkasréti sírszobra. Török Richárd készítette el Ihász 66