Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)
toznak a korábban funerális megbízásokhoz alig jutó Ferenczy Béni kiemelkedő színvonalú alkotásai: Babits Mihály 1954-ben felavatott, Apollón-alakos síremléke (K 34), valamint Réti István (K 34) és Ferenczy Károly (K 34/2) sírszobra. Szintén az ő műve Ferenczy Valér domborműves urnafülke-fedőlapja (K 34/2), amely eredetileg egy farkasréti kolumbáriumban kapott helyet, és az igen kevés példa egyikét szolgáltatja arra, hogy a XX. század második felében elterjedt szabványfülkéket is lehet, a méretbeli korlátok ellenére, színvonalas művel díszíteni. A relief azonban az áthelyezés és az újbóli felállítás után már nem fülkére, hanem sírkőre került. Somogyi József életművének egyik legkiválóbb alkotása az 1966-ban Bécs- ből hazatemetett báró Mednyánszky László három évvel később felavatott sírszobra (K 34/2). Somogyi többi funerális műve kevésbé egyedi, az 1974-ben felavatott Mihályfi-síremlék például jellegzetes, több változatban is köztérre került nőalakjai közé tartozik (K 34/2). Rudnay Gyula emlékére 1983-ban készített szobra nem került a sírra: ma az Epreskertben található. 1966-ban került a Kerepesi úti temetőbe Virág Benedek nyughelye; új sírkövét Kőfalvi Gyula készítette (K 34/2). 1965-ben avatták fel Madarász Viktor síremlékét, Vigh Tamás művét (K 19), a következő évben Hopp Ferenc sírszobrát Konyor- csik Jánostól (K 38). Mikus Sándor jegyzi Csortos Gyula 1970-ben elkészült síremlékét (K 10), Eösze András pedig Tóth Árpádét (F 42) és Kosztolányi Dezsőét (K 42). A XX. századi magyar síremlékszobrászat egyik legegyedibb és legegységesebb, maradandó értékű életművét Borsos Miklós hozta létre. Első temetői szobrát Gulácsy Lajos síremlékére készítette 1941-ben (F új2o). A nemes szépségű rézdomborítás az Önarckép cipruiokkal című, 1903-ban készült Gulá- csy-művet fogalmazta újra, és eszmei értékét csak növeli, hogy az eredeti grafika később megsemmisült. Másik sírszobra, amely az önarckép metamorfózisával él, Nagy Balogh János számára készült 1960-ban (K 34/2). Borsos további, egyaránt kiemelkedő jelentőségű munkái szintén a bezártság éveiben kerültek a Kerepesi úti temetőbe, Krúdy Gyula (K 34/2), Heltai Jenő (K 34/1) és Karinthy Frigyes (K 41) sírjára. Az 1963-ban felavatott Krúdy-síremlékre negatív faragásé szellemalak, az író világát felidéző ködlovagfigura került. A hiány, az elmúlás, a nemlétbe való átmenet ilyen típusú ábrázolása kapott helyet Genthon István 1971-ben felavatott síremlékén is (F 6/7). Párhuzamba 59
