Tóth Vilmos: Síremlékművészet - A mi Budapestünk (Budapest, 2006)

■ Beck Ö. Fülöp:

Király György óiremléke

egyike egyedi, emlékezetes alkotás. 1922-ben avatták fel Király György sírjaként a legfontosabb Beck-művek közé tartozó, még 1913-ban faragott Dal a izenvedéiről című reliefet (K 36/2), amely átmenet a századfordulós deko- rativitástól a Beckre jellemző tömbszerű, esszenciális formálás felé. Baum- garten Ferenc Ferdinánd sírszobra, az Ülő vándor 1929-re készült el (K 26/1). Munkásságának egyik kiemelkedő, reprezentatív alkotása Fellner Henrik síremléke, amely kárpótlásként szolgálhatott az el nem nyert köztéri megbízásokért is (K 34). A háromalakos, Az apa bevezeti fiiait az életbe címen ismert szoborcsoportot 1933-ban avatták fel. Egy évvel később állították fel Fenyő Miksáné sírszobrát, egy áhítatos és monumentális angyalfigurát, amely, bár sérült, máig a Farkasréti temető egyik legnagyszerűbb műalkotása (F 33/2).

Beck műve Ambrus Zoltán 1939-ben felavatott síremléke (K 46), valamint három, ezzel közel egykorú sírszobor Budán: Szász Béláé (F 7/6), Románné