Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

A Magyarországon elterjedt két legfontosabb protestáns felekezet templomainak külső képében a legmarkánsabb eltérés, hogy az evangélikus templomok tornyára leggyakrabban kereszt, a reformátusokéra leginkább csillag, gömb vagy kakas kerül. Különbség mutatkozik a két protestáns egyház templomainak berendezése között is. Az evangélikus liturgia többet megőrzött a római katolikusból, mint a református, így a templomokban díszes oltárfelépítmény található, gyakran oltárképpel, a reformátusokéban következetesen a szószék és az úrasztal áll a szertartás és a belső tér középpontjában. Az úrasztalok nemcsak elhelyezésükkel, de díszítésükkel is kitűnnek. Ezeket — anyaguktól függően — faragják, festik, és díszes, leginkább hímzett vagy csipketerí- tőkkel takarják le. Luther a festett és faragott képek templomi használatának visszaszorítása mellett foglalt állást, határozottan fellépett viszont a képrombolók ellen. A szentek közbenjáró funkcióját, imádását elvetette. A hitújító gyülekezetek a használatba vett egykori római katolikus templomok belsejéből többnyire eltávolították a szentek tiszteletére emelt oltárokat és műalkotásokat. Száműzték továbbá mindazokat az eszközöket — ereklyetartókat, füstölőket, úrmutatókat, miseruhákat és a papság hierarchikus megkülönböztetésének jelvényeit —, amelyek hitelveikkel szemben álltak. Megtartották viszont az úrvacsora és a keresztség kiszolgáltatásának helyét — az oltárt és a keresztelőkutat-, valamint az igehirdetés emelvényét, a szószéket. Az evangélikus oltárok és oltárterek jellegzetes tartozéka a kiemelésüket is szolgáló lépcsőzetes emelvényhez, dobogóhoz épített térdeplő és a vele szervesen egybeépített térdeplőrács. Az evangélikusok ugyanis tradicionálisan nem állva, hanem térdelve veszik magukhoz — kenyér és bor formájában - Krisztus testét és vérét. Kálvin — és főleg a radikális Ulrich Zwingli — szertartásrendje távolabb került a római katolikus misétől, mint a lutheránusoké. A reformátusok évente körülbelül hatszor, nagy ünnepek alkalmával vesznek úrvacsorát, ennek kiszolgáltatására az istentisztelet után, az úrasztalnál kerül sor.

A fővároshoz 1950-ben csatlakozott Cinkotán, a XVI. kerületben áll Budapest legrégibb evangélikus temploma. Az oklevelekben már a XIII. században említett település a török hódoltság alatt kihalt, és csak a XVIII. század elején népesült be újra. A középkori eredetű plébániatemplom több részletét felhasználták a helyén 1709-ben emelt evangélikus templom építésekor, amelyet már a XVIIi. században átépítéssel bővítettek. A Deák téri evangélikus templo7