Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
a torony cölöpjeinek elkészítése során váratlanul a cement megkötését akadályozó kénes víz tört fel. A torony alapozásához bauxittal kevert cementből 96 oszlop készült, amelyekre egy méter vastag vasbeton réteget helyeztek. Az építkezéshez 328,13 tonna cementet, 60 tonna vasat és 900 ezer téglát használtak fel. 1937. október 31-én költözött át a gyülekezet a Tutaj utcából az új templom addigra elkészült alagsori helyiségeibe. Az év végére tető alá került templom építését ismételt gyűjtéssel és kölcsönfelvétellel tudták csak folytatni, így felszentelni csak három év múlva, 1940-ben lehetett. A timpanonos kapuzat háromszögmezőjében a sou Deo gloria felirat olvasható. A ión oszlopos, portikusszal hangsúlyozott templomépületet árkádsor kapcsolja össze a hasáb alakú harangtoronnyal, amelynek felső részén keskeny, hosszú ablakok nyílnak, előttük pedig, mind a négy oldalon, kis erkély található. Az 54 méter magas torony csúcsát alkotó, kis átmérőjű henger fölé oszlopra helyezett csillag került. Két oldalról lépcsőn érhetünk az oszlopsor mögé, ahol három kőkeretes, szemöldökpárkányos tölgyfa kapun áthaladva jutunk a csarnoktemplom előterébe. Az előtér feletti karzat az énekkar és az orgona elhelyezésére szolgál. A nyolcszáz ülőhelyes, téglány alakú belső tér három oldalán fekete márvány burkolatú oszlopok sorakoznak. Ezek támasztják alá a karzatot, és hordják az öt-öt nagyméretű ablakkal áttört két hosszanti fal terhét. A falakon fehér vakolat, a padlón kétféle színű lapból sakktáblamintásan rakott burkolat van. A gipszkazettás mennyezet mezőit világoskékre, bordáit sötétkékre és ezüst színűre festették. Juhász László iparművész készítette diófából a festéssel díszített szószéket és az úrasztalát. Az alagsori, 300 ülőhelyes gyülekezeti teremben színpad is van. A templomhoz csatlakozó, L alakú szárnyépületben a lelkészlakot és az ifjúsági egyesületek termeit helyezték el. A második világháborúban a templom több belövést kapott, a homlokzata megsérült, karcsú oszlopai ledőltek, felállításra váró orgonája a gyülekezeti terem berendezésével együtt elpusztult. 1950 tavaszán csendült fel a templomban az újjáépítés befejezése és az új orgona felavatása alkalmára készült Kodály Zoltán-mű, az énekkarra és zenekarra írt 114. zsoltár. 52