Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

A templomot a Bécsben tanult Hofrichter József (1779-1835) tervezte. Az építési költségek fedezésére minden egyházkerület kétszáz forintot, a Duna- melléki mint legjobban érdekelt háromszáz forintot irányzott elő évente. A konvent tehetős tagjai is felajánlották támogatásukat, így például gróf Teleki József kétszáz, gróf Ráday Gedeon száz forint évi támogatást nyújtott. Az anyagi alapok előteremtésére országos gyűjtés indult. Hofrichter tervéről Karacs Ferenc rézmetszetet készített, és azt küldték szét a támogatást kérő levelekkel. 1803-ban ideiglenes imatermet és lelkészlakást építettek. Akkor még nem tudhatták, hogy a templom elkészültéig mintegy harminc évet kell várni. (Az építést elsősorban a háború, de a debreceni tűzvész is akadályozta. [802-ben leégett ugyanis a debreceni Nagytemplom elődje, az András-temp- lom, és emiatt Tiszántúl népének anyagi erejét 14 évig nagyobb részben a debreceni Nagytemplom és a kollégium újjáépítése kötötte le.)

A napóleoni háborúk befejeztével, 1816. június 12-én József nádor felesége, Hermina anhalti hercegnő helyezte el az egykori Szénapiacon — a mai Kálvin téren — emelendő templom alapkövét. Az egyházközségben elsősorban az ő kedvéért alkalmaztak német lelkészt, Cleynmann Károlyt, aki 1816—32 között volt szolgálatban Báthory Gábor püspök (1796-1839) mellett. (Az ifjú nádornét, aki 1817-ben, húszéves korában ikerszülésben meghalt, az épülő templom kriptájában temették el.)

A klasszicista templom ellipszis alakú, kazettás stukkókkal és aranyozott díszekkel ellátott kupoláját 1824-ben boltozták. A téglány alakú alaprajz hármas tagolású: a presbitériumból, a hallgatóság padsorából és az előtérből áll. 1826-ban rendelték meg a vörösfenyőből készült padokat. A kupola alatti részben helyezték el a presbitérium üléssorait, az úrasztalát és a szószéket. 1831-ben Hild Józsefet (1789—1867) kérték fel, hogy készítsen tervet a templom akusztikájának javítására. Márványból készült, félkör formájú szószéképítményének baldachinszerű hangvetője kétoldalt egy-egy oszloppáron nyugszik. A bejárat feletti karzaton található, 1829-ben felavatott, díszes kiképzésű orgona műemlék, készítője a bécsi Deutschmann Jakab volt.

A hosszúra nyúlt építkezési időszak befejeztével, 1830. június 8-án tartották a templomban az első istentiszteletet. Nyolc évvel a felszentelés után komoly veszély fenyegette a templomot. 1838. március 15-én éjjel ugyanis a Dunán a zajló jégtáblák összetorlódtak, és a várost dél felől jeges ár öntötte el. A pa36