Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)
díszített oltárfelépítmény. A korábban a karzattal egy magasságban lévő díszes szószék helyett egyszerű, áthelyezhető olvasópultot alkalmaztak. A szentélyben az oltárasztal fölé nagyméretű kereszt került. A kilencvenes években a kereszt találkozási pontja mögött kerek ablakot nyitottak, a keresztet, a padokat, az oldalkarzatok és a kórus famellvédjét barnára pácolták. A mennyezetbe három sor süllyesztett világítótestet szereltek. 1957—58-ban, majd 1969— 71-ben elvégezték a templom külső renoválását. 1960-ben indult meg — Peskó Zoltán orgonaművész tervei szerint - az orgona építése, amelynek sípjai mára az északi fal teljes egészét kitöltik. A hívek adakozásán kívül jelentős finn és dán egyházi adományok tették lehetővé a monumentális, hárommanuálos hangversenyorgona kialakítását. Peskó György orgonatervező művész fejezte be apja munkáját, és ő alakította ki a hetvenes évek végén az előretolt orgonát. A templomban gyakran tartanak orgonahangversenyeket. A vörös márvány keresztelőmedence az oltár jobb oldalára, az igehirdető pulpitus a bal oldalra került. A nyolcvanas évek első felében, a Várnegyed teljes rekonstrukciója alkalmával a Bécsi kapu téri műemlék templomot és mellék- épületét kívül-belül felújították. A Szentlelket galamb formájában ábrázoló mozaikot - Rác András festő- és mozaikművész kompozícióját — a kilencvenes években helyezték át a templomtérből a főbejárat belső kapuja fölé, a külső kapu fölé az Erős vár a mi Istenünk felirat került. A rendszerváltást követően a budavári gyülekezet német nyelvű szolgálatából önálló szervezet alakult, istentiszteleteit Németországból küldött lelkész tartja a gyülekezeti teremből kialakított kápolnában. A fasori evangélikus templom VII., Városligeti fasor 17-21. Az evangélikus egyház közgyűlése 1900-ban döntött arról, hogy új evangélikus főgimnázium és templom építése céljából a Városliget és a Nagykörút között alakuló új városrészben 1925 négyszögöles telket vásárol. A fasori gimnázium építését a már említett Glosius Artner Karolina XIX. század közepén tett alapítványa segítette elő. '7
