Matits Ferenc: Protestáns templompok - A mi Budapestünk (Budapest, 2003)

telenség nem csupán a munkálatok vontatott ütemének volt okozója, de a tervek módosítását is maga után vonta. A templom 1808-ban befejezett külső kialakítása két lényeges ponton tért el a tervektől: elmaradt az oszlopos por- tikusz, és a torony a tervezettnél kisebb lett. A téglány alakú egységes belső tér teremjellegének további hangsúlyozására tagolt, széles frízzel díszített párkányt alakítottak ki. A földszintet az emelettől elválasztó párkány feletti falsávban fekvő téglány alakú falmezők, a pillérközökben félkörívű lunetták találhatók. A belső berendezési és díszítési munkálatok 1809-ben — miután a kincstár a háború miatt két évre ruhakészítő műhelynek és ruharaktárnak foglalta le az épületet - abbamaradtak.

A klasszicizáló főkapuhoz hasonló szerkezetű főoltárt szintén Pollack tervezte. Az aranystukatúrával díszített oltár két szélét karcsú, gazdag fejezetdíszítésű, kétféle — szürke és csontszínű — márványból készült oszlopok keretezik. Az oltár timpanonjának csúcsán Mózes törvénytáblái, valamint a szintén aranyozott Szentírás, két szélén pedig egy-egy díszes váza áll, a háromszög belsejében Isten szeme és héber nevének kezdőbetűi. Az oltárkép Raffaello vatikáni, Kriiztui ózíneváltozáia című képének Franz Lochbihler által festett másolata. Az oltárasztalt tartó aranyozott kerubok és a vörös márvány keresztelőmedence művészi kivitelezése Dunaiszky Lőrinc (1784—1833) szobrászi tehetségét dicsérik. Többedmagával ő dolgozott az oltártól jobbra lévő szószék díszítésén is. Az aranyozott faragásokkal, fehér faburkolattal díszített orgona Herodek József munkája. A templomot 1811. június 2-án szentelték fel.

A hívek számának növekedésével a templom hamarosan szűknek bizonyult, ezért nyolc évvel a felszentelés után belsejében kettős karzatot építettek, amely sajnálatos módon elzárja a természetes fény útját. A jobb akusztika érdekében a szószék fölé hangterelő baldachint emeltek.

József nádor 1819-ben vezette oltárhoz a lutheránus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnőt, akinek számára a szószékkel szemben díszes oratóriumot alakítottak ki. 1828-ban hozták rendbe a homlokzati tornyot, amelyben Rauschmann József óraszerkezetét, majd a következő évben Eberhard Henrik mester három harangját helyezték el. A templom az 1838-as árvizet, magaslati elhelyezkedésénél fogva, minden károsodás nélkül vészelte át.

1855-ben, Pollack Mihály halálával a Deák téri templom építészeti feladatai Hild Józsefre hárultak. A kor egyik legnevesebb építésze előbb a templom12