Faurest, Kristin: Tíz tér - A mi Budapestünk (Budapest, 2010)

kületét, és nem testalkatát hivatott megjeleníteni. Némileg ellentmondásos ábrázolásnak tűnik, hiszen az intellektuális megjelenésű, vékony alkatú Wallenberget számos merész és hősies cselekedete ellenére is kifinomult modorú, szerény emberként ismerték. A budapesti zsidóság megmentésére irányuló törekvéseinek története a második világháború utolsó hónapjaiban szorosan összefonódik a Szent István park környékével. Wallenberg 1944 nyarán svéd követségi titkárként érkezett az országba, hogy támogassa a zsidómentő tevékenységet Budapesten, éppen akkor, amikor Adolf Eichmann teljes megsemmisítésüket tervezte. Wallenberg merészen szokatlan módszerekhez folyamodott, melyek a megvesztegetéstől a zsarolással való fenyegetésen át egészen addig terjedtek, hogy még német tisztnek is kiadta magát, miközben több száz segítőjével megpróbálta védett házakba juttatni a zsidókat (némelyik a „Svéd Könyvtár", vagy a „Svéd Kutatóintézet" elnevezést viselte), vagy ideiglenes svéd útlevéllel próbálta meg ellátni őket. Egy adott pillanatban 15 ezer vagy még annál is több ember élt ezekben a védett házakban. Barátja és kollégája Per Anger szerint több tízezer zsidó életének megmentéséért illeti hála Wallenberget.

Bár a budapesti „nagy gettó" a VII. kerületi Nagyzsinagóga szomszédságában feküdt, a Szent István park környéke volt a „nemzetközileg védett gettó" színhelye, ahol mintegy 40 ezer zsidó élt menlevéllel a védett házakban. A park közvetlen közelében lévő védett házak között volt a Szent István park 2., 3., 4., 8., 10. és 11. számú ház, melyek svájci védelem alatt álltak, de védett házak voltak szinte minden környékbeli utcában.

A háború végén Wallenberget a Szovjetunióba hurcolták, bebörtönözték, de halálának körülményei mindezidáig tisztázatlanok. Még az utóbbi időkben is keringtek olyan történetek, hogy életben van, és nagyon idősen egy orosz börtönben vagy elmegyógyintézetben tengeti az életét.

Ami a szobrát illeti, annak is elég homályos a története, de a befejezése szerencsésebb. 1949 áprilisában, a tervezett szoboravatás előtti éjszakán szovjet nyomásra talapzatával együtt elszállították. Néhány évvel később egy debreceni gyógyszergyár előtt Kígyóölő címmel bukkant fel. A parkban jelenleg található alkotás a debreceni öntött mása, amelyet 1999-ben állítottak itt fel. Egy közeli utca ma Wallenberg nevét viseli.

62